Videók

A kiszámítható kisgyermekkor után érkező kamaszkorról beszélgettünk, amikor az első „repedések” a kiszámíthatóságon pont a szülőktől érkeznek a kamasz felé, amire nem számít. Mi jön ezután? Hogyan és mit érezhet a kamasz?
Emellett beszélgettünk a határokról, a szabályokról és kedvenc témámról, büntetésről Brávácz Alexandrával az Útközben Jóga alapítójával.
Mindenkinek van egy története, hogy kamaszkorában vagy fiatal felnőtt korában hogyan, mikor, miért keveredett el egy nőgyógyászhoz. Mi történt ott, miket kérdezett és milyen élmény volt. Most szülőként ugyanúgy lehetnek kérdéseink.
Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász szakorvossal azért jó beszélgetni, mert bármit lehet kérdezni tőle és a válaszai minden esetben érthetőek.
Kamaszok a nőgyógyásznál és egyéb idevonatkozó témák.
Az elmúlt évben nagyrészt online léteztünk, amely sok kérdést felvet mindannyiunkban. Van új normális? Mi a normális, mi volt a normális? Az alábbi beszélgetésben Szücs Szilvi a kamasz-szülő kapcsolatról, megélésekről, tapasztalatokról és egy lehetséges jövőről beszélt.
Arról, hogy mindannyiunk számára ez egy lehetőség, hogy elismerjük, elfogadjuk a kamasz digitális jelenlétét és tapasztalatát, azzal együtt, hogy a diditális érettség nem jelenti a személyiség érettségét. Ahogy lassan kifelé megyünk…jó alkalom arra, hogy offline egy kávé mellett beszélgessünk a kamasszal, kérdezzük meg, hogy neki milyen volt, beszéljünk arról, hogy nekünk épp milyen, hol akadt el, hol tart, mik az erőforrásai az újrakezdéshez. Ha nehéz egyedül, kérjetek segítséget!
Az én-üzenet nem minősít, nem elemez. Kijelentések arról, hogy mit látunk, mit érzünk, mik a szükségleteink és mik a kéréseink. „Láttam, hogy…Aggódom, hogy…Fontos számomra, hogy…Arra kérlek, hogy…
A te-üzenet támadást indít a másik fél ellen. Lezárja a beszélgetést, vagy nem is engedi, hogy elkezdődjön. Értékelő, leértékelő, követelő, hibáztató, túlzó. „Ezt neked jobban kellene tudnod! Ebből soha nem lesz semmi! Szerintem te tök buta vagy!
Szücs Szilvi és Gurin Eszter mediátor.
Érzések és szükségletek.
Gyakoroljuk megnevezni az érzéseket! Érzések: erős, érzékeny, aggódó, elhagyatott, beleunt, csalódott, bús, döbbent, frusztrált, kimerült, riadt, meglepett, üres, boldog, ellazult, és még legalább kétszázféle érzésünk lehet.
Gyakoroljuk a szükségleteinket, hogy meg tudjuk fogalmazni magunknak és másoknak! Szükségletek: bizalom, életöröm, egyenesség, bátorság, értelem, gyógyult, igazság, intimitás, empátia, kompromisszumkészség, közelség, siker, tapasztalat, táplálék tisztelet, és még legalább százféle szükségletünk lehet.
Ha bővítjük a szókincsünket az érzéseinkről és a szükségleteinkről, akkor sokkal hatékonyabban célba jutatthatjuk őket. Gyermekeink, barátaink, családtagjaink, munkatársaink felé (oda-vissza, mert a példa ragadós).
Szücs Szilvi és Gurin Eszter mediátor.
Egy társas kapcsolatban (család, párkapcsolat, barátság) mindenkinek lehet problémája a másikkal vagy éppen saját magával. De hogy lehet a problémát megtalálni és eldönteni, hogy ez kinek a problémája?
Mikor és hogyan hozzam szóba? Hogyan mondjam el neki? Miért van az, hogy minden problémát magaménak érzek? Ki fogja ezeket megoldani? Konkrét példákkal jöttünk.
Szücs Szilvi és Gurin Eszter mediátor.
Úgy nőttünk fel, hogy „köss kompromisszumot”, csak ne legyen veszekedés. Nem mondta senki, hogy kompromisszumot kötni nagyon becsapós. Egyrészt becsapom magam, másrészt a másikat, közben viszont megy az idő. Mert hosszútávon nem lehet kompromisszumot kötni, csak rövidtávon egy-egy konkrét kérés kapcsán, és akkor is fontos, hogy megbeszéljük: erre a kérdésre még vissza kell térnünk, hiszen a problémát nem oldottuk meg, nem született megállapodás köztünk.
Figyeljétek meg: a kompromisszummal megoldott probléma mindig visszatér.
Erről beszélgetett Szücs Szilvi és Gurin Eszter mediátor.
Rosszkedv, szorongás, depresszió kamaszkorban. Mit jelentenek ezek és mit kezdjünk velük? A bezártság milyen tüneteket produkál a kamaszoknál? A szülőknek mi a felelőssége és mit tehetnek? Szücs Szilvi és Salát Luca beszélgetése.
Két változó korba lépő nő szeretné nektek elmondani, hogy semmi nincs veszve, lehetünk örökké fiatalok (nem), előttünk az élet (igen), de tegyünk érte, hogy élvezhető legyen. Válaszok a videóban.
A változó korról beszélgettünk olyan formában, hogy Szücs Szilvi kérdezett és Dr. Katona Renáta válaszolt.
Attól még, hogy valamiben nem értünk egyet és nem tudunk erről beszélni egymással, az nem jelenti azt, hogy nem illünk össze, nem szeretjük már egymást, el kell válnunk vagy legjobb, ha hagyjuk az egész problémát a fenébe!
Aki szeretné megérteni a párkapcsolatában felmerülő problémákat, mi több még változtatna is rajta, azoknak jó lehetôség a párkapcsolati mediáció. Erről beszélgetnek Szücs Szilvi és Gurin Eszter mediátorok.
Mi a különbség a tavaszi és a mostani helyzet között?
Nem lehet általánosítani. Van olyan kamasz, aki„örül”, és van, aki pedig nagyon nem. Mi ennek az oka? Mi játszódhat le egy kamaszban, amikor azt mondja, hogy örül, hogy nincs suli…és mit gondol az, aki elsírta magát amikor bejelentették, hogy mostantól online lesz újra az élet…

Ezeket a kérdéseket járjuk körül fél órában. Salát Luca és Szücs Szilvi beszélgetése.

Milyen egy mediációs folyamat, amikor a tanulás a konfliktus forrása. Amikor a szülő és a kamasz teljesen másképp gondolja a kérdést. Mit tehet egy mediátor? Hogyan és mirl beszélget egy mediátor a tanulásról?
A felvételiig hogyan készülhetünk, mediátor segítségével? Ezeket a kérdéseket járjuk körül fél órában. Gurin Eszter és Szücs Szilvi beszélgetése.
A testvérpkonfliktusokkal azért érdemes foglalkozni, mert a „gyerekek” egész életére kihatással van egy rendezetlen helyzet. Ha a szülő azt érzékeli, hogy a kamasz testvérek valamiért nem tudnak együttműködni, féltékenyek egymásra, ritkán „találkoznak” és a szülőkkel is konfliktusuk van, akkor érdemes mediátorhoz fordulni.
Ebben az esetben az is megoldás, ha ún. mediációs konzultációt kér a szülő, ahol a gyerekek nélkül beszélget a mediátorral aki olyan tippeket, megoldási lehetőségeket ajánl és „gyakoroltat” vele, amelyek otthon is működni fognak.
A videóban erről és egyéb testvérkonfliktusokról, illetve a mozaikcsaládokban előforduló féltestvér, testvér, nemtestvér problémák megoldásairól beszélgettünk mediátorként.

A mediációról általában és a kamasz-szülő mediációról konkrét példa alapján beszélgetett Szücs Szilvi Gurin Eszterrel, aki coach és mediátor.

A szülő – kamasz mediáció olyan lehetőség, amely az adott családban felmerülő problémákra fókuszál. Arra törekszik, hogy mindkét fél számára hosszútávon megfelelő megállapodás jöjjön létre.

A mediátor nem ad tanácsot, csak közös nevezőre hozza a feleket.

Az egészet úgy lehet elképzelni, hogy hárman ülnek egy szobában és úgy beszélgetnek, hogy mindenki meghallgatja a másikat. Sok esetben egy harmadik embernek- aki nem ismerős-, jobban megnyílik egy kamasz. Más a helyszín, más a “díszlet”, senki nem osztja az észt…picit könnyebb a helyzet.

Hogy milyen kérdésekkel jönnek anyák/apák és a kamasz? Példák: nem szól hozzám napok óta, nem pakol el maga után, nem tanul, hónapok óta szemtelen, nem ismerem a barátait, állandóan elmegy és én nem tudom, hogy hova, semmit nem csinál, csak a telefonját nézi…Állandóak a konfliktusok, miközben lassan nagykorú lesz a gyerek.

Kamasznak és szülőnek is egy a célja: a megállapodás.

Kamasz lányok és a menstruáció, fájdalmak, az első nőgyógyászati vizsgálat, a HPV oltás. Ezek mind mind olyan témák, amelyek foglalkoztatnak minket a kamasz lányokkal kapcsolatban kb. 12 éves kortól.

Ezekről a kérdésekről beszélget Szücs Szilvi Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyásszal.

Az iskolakezdés még sosem volt olyan nehéz, mint a 2020-as tanév kezdete. Ez a beszélgetés azért jött létre, hogy elmondjuk: ha mi, szülők parázunk, stresszelünk, hogy mi lesz…akkor a kamaszra óriási terhet teszünk ezzel. Minden amit mondunk, teszünk, beszélünk eljut hozzájuk és ezzel mennek nap, mint nap az iskolába. Ezzel a rossz érzéssel ülnek a padban, beszélnek a társaikkal. Legyetek jó fejek.

Emellett beszéltünk arról is, hogy az új NAT, az ötezres tanárhiány és az iskolaőrök nem jó dolgok és hosszútávon komoly negatív hatással lesznek az oktatásra. Köszönöm a beszélgetést Tóth László gimnáziumi magyartanárnak.

Arról beszélgettünk, hogy aki valamilyen ok miatt sosem beszélgetett a kamasszal a szexualitásról (mert sosem beszéltek erről gyerekkorában, mert tabu téma volt, mert szégyelli, stb.), az hogyan kezdjen hozzá. Miért fontos ez és miért ne higgyük azt, hogy ez mindenkinek tök egyszerű téma. Két orvos és az Anyapara.

Köszönöm a beszélgetést nektek: Dr. Vesztergom Dóra és Dr. Csereklye Andrea.

Mi hiszünk abban, hogy az iskolában a rendet nem csak a hatalom eszközeivel lehet fenntartani. Hiszünk abban, hogy értelmes alternatívát kínálva lesznek olyan iskolaigazgatók, akik a mediációt választják az őrség helyett. Már akkor is, amikor még nincs nagy baj. Gurin Eszter mediátorral beszélgettünk.

Arról beszélgetünk, hogy az újrahasznosítás, környezetvédelem téma rengeteg helyen megjelenik, nagyon nehéz érdekessé tenni pontosan ezért is.Különösen a kamaszok körében, akik még nem úgy születtek, hogy a szüleik ilyen szinten lennének involválva a környezetvédelem témába, mint most. Hogyan lehet ezt úgy a mindennapok részévé tenni step by step, hogy közben ne legyen unalmas, kötelező jellegű amit más vár el tőlük, és ami a legfontosabb: hogyan lehet nekik megmutatni valamilyen azonnali sikerélményt?

Engedjük el a kamaszt, legyen neki szabadság, de emellett tudatosan „ápoljuk” azokat a jól kialakult szokásokat, amelyeket közösen alakítottunk ki a karantén idején. Tehát egyszerre itt a szabadság és a legjobb barátja a felelősség…De nyugodtan megtarthatunk sok olyan jó szokást, amit az elmúlt pár hónapban alakítottunk ki.

Amikor azt mondjuk viccesen, hogy „na erre az időszakra emlékezni fogunk”, akkor azt is kalkuláljuk bele, hogy a maszkos emlékeink mellett ott lesznek azok a pillanatok is, amikor összezárva elvesztettük a fonalat, vagy éppen lusták voltunk időt szánni arra, hogy hogyan lehetett volna ezt jobban kezelni.
Késő bánat helyett arról beszéljünk, hogy mit érdemes átgondolnuk közösen a kamasszal.

Egy olyan emberrel beszélget Szilvi, aki több, mint 10 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kilép a házasságából és megpróbálja „újrakezdeni”. Három gyermekéből akkor ketten már felnőttek voltak, viszont volt egy kamasz lánya is, aki éppen akkor kezdte a középiskolát. Zsuzsi azt érezte, hogy egyszerre éli meg a negyven plusszos nők életközepi válságát és a kamasz gyereke lázadását, pont azt, amiről az Anyaparán is sokszor írunk.

A járvány hatására megváltozunk majd? Reális az, hogy nem térek vissza az egykori életritmusomhoz, életemhez. Ez nem valószínű, hogy elvárható lenne.Viszont, minden kihívás alkalmas arra, hogy tanuljunk belőle, ha akarunk – és azt is, hogy lehetnek mély tanulságai ennek a járványnak.

Minél több emberen múlik az intézkedések betartása, annál többen érzik, hogy amit ők tesznek, az nem is annyira számít, csupán csepp a tengerben. Számos helyzetre nem ad egyértelmű utasítást, a szabályok könnyen kijátszhatók. A rendeletek főleg az egyéni belátóképességre építenek. Ez egyrészt jó lehetőség arra, hogy felnőttként viselkedve magunk hozzuk meg döntéseinket. Másrészt elbizonytalanít és szorongással tölt el a felelősségvállalás mértéke ebben a bizonytalan helyzetben.

Az élet nem mindig kellemes, hanem katasztrófákkal, félelmekkel teli és bizony van ez a bizonyos sötét oldal. És ha jön ez a fele az életnek, akkor azt el kell fogadni. Ha jön, akkor nem csodálkozunk, nem vonjuk kérdőre a jóistent, a szerencsét, hanem azt mondjuk, hogy ez van, ennek van itt az ideje az életemben és nem kell az okokat keresni és megtalálni.