Mit tehet a szülő, ha a gyereke nem tud angolul?

Jövőre a felsőoktatási felvételi feltétele egy középfokú nyelvvizsga. Amit még a jegyzőkönyv kedvéért fontos tudni, hogy az első – felvételi követelményként teljesített – nyelvvizsgáért nem jár majd többletpont. Mit tegyen a szülő, ha van egy 10, 14 vagy 18 éves gyereke és az nem tud angolul? Mit kell (vagy éppen nem kell) tennünk a témában? A pánik és a felesleges pénzkidobás helyett nézzük meg lépésről – lépésre a teendőinket. Az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének oktatójának, Dr. Öveges Enikőnek tettük fel a kérdéseinket.

Megfelelő elvárás-e?

„Szakmai szemmel: igen, a B2 szintű nyelvtudás olyan nyelvi és kognitív felkészültséget jelent, ami elvárható egy felsőoktatásba készülő diáktól érdeklődésétől függetlenül. Ahhoz, hogy a lakosság nyelvtudása javuljon, és a következő generációknak legyen megfelelő segítsége otthonról a nyelvtanuláshoz, ez feltétlenül szükséges lenne. Valójában reálisabb lehet az elvárás a köznevelés végén, mint az egyetem végén, ahol nem feltétlenül kapnak támogatott segítséget a felkészüléshez.

A gond azonban az, hogy erre most nincs felkészülve a köznevelés, azaz nem mindenhol van felkészülve rá. Az iskolák közötti óriási különbségek miatt a probléma komoly, és ténylegesen szűrni fogja a jelentkezőket, pedig az nem lehet cél.

Nem lehet kimeneti célokat meghatározni anélkül, hogy segítséget is adnának hozzá, például a nyelvtanárok továbbképzésével, extra kurzusokkal a tanulóknak, vagy akár hasznos tananyagok (például online kurzusok, szoftverek) biztosításával.

Az utóbbi hetek slágere, a középiskolások külföldi kéthetes továbbképzése erre irányul, de annak ellenére, hogy motiváló élmény lehet, az iskolai nyelvoktatás problémáit nem lehet megoldani 2×2 hét célnyelvi környezettel.

Mi a helyzet a tanárokkal?

A 2018. évi nagymintás felmérés (az EMMI és az Oktatási Hivatal felmérése) alapján a tanárok 21%-a szerint nincs szükség változásra, anélkül is tudják az iskolákban teljesíteni a gyerekek a feltételt.

A többiek javaslatai szerint ezek segítenének: célirányos vizsgafejlesztés, a tanulók motivációjának növelése, nyelvi óraszám növelése, csoportlétszám csökkentése, nyelvvizsgára felkészítő tananyagok biztosítása, tárgyi felételek (például digitális eszközök).

Korábbi felmérés (tanárok és nyelvtanulók): több, mint 60% egyetért a követelménnyel.

Ami az okokat illeti: nyelvtudás nélkül nem lehet naprakésznek lenni, elengedhetetlen a mindennapi életben és munkában. Egyéb készségeket is fejleszt a nyelvtanulás, úgyis kell a felsőoktatás végére, hasznos a munkaerőpiacon. (Forrás: Nyelvtudásért Egyesület felmérése.)

Akik nem értettek egyet, azok emiatt: nem mindenkinek elengedhetetlen a nyelvtudás, a köznevelés nem készít fel rá és így sérül az esélyegyenlőség, a diákok túlterheltek enélkül is, kevesebb diák jut be az egyetemekre.

Fontos lenne kiemelni, hogy mindenki a nyelvvizsgát emlegeti, de az ingyenesen letehető emelt szintű érettségi is megfelel a célnak.

Ez mintha kevésbé lenne benne a köztudatban, ezzel a fizetős nyelvvizsgák felé terelve a diákokat és még tovább csökkenteni az esélyegyenlőséget.

Nézzük korosztályonként a kérdést! Ha 10, 14 vagy 18 éves kamasz nem tud angolul

10 éves: még bőven időben vagyunk.

Negyedikes korban kötelező elkezdeni a nyelvtanulást, bár az adatok szerint 83%-a a gyerekeknek ennél korábban megkezdi. Hangsúlynak azon kell lenni, hogy a diáknak pozitív viszonyulása alakuljon ki a nyelvtanulás és a nyelvtudás felé.

Vegye észre, hogy léteznek más nyelvek, más kultúrák, ismerkedjenek meg az alapvető cényelvi szokásokkal, ünnepekkel, és játékosan sajátítson el nyelvtanulási stratégiákat.

A tanulásnak élményalapúnak és tevékenységalapúnak kell lenni, az óráknak nem szabad a nyelvtanra vagy az írásra koncentrálni, hanem a fókuszban a szóbeliségnek, a kommunikációnak kell lenni.

Ebben a korban nem érdemes magánnyelvtanárhoz járni, ilyenkor sokkal hatékonyabban lehet kis csoportban tanulni, mert ott a csoportdinamikai előnyök megvalósulhatnak és ténylegesen játékos, a koruknak megfelelő nyelvtanulást folytathatnak.

A legjobb az, ha minden tevékenységet a célnyelven folytatnak és például mindennapiakat is rendszeresen végeznek, például együtt főznek, alkotnak.

14 éves: ők hivatalosan az A2 szint körül járnak, azaz már közelednek a használható nyelvtudás felé.

Egyre többet írnak, olvasnak a célnyelven, és koruk miatt kiemelten fontos, hogy az életkornak és érdeklődésnek megfelelő tartalmakkal találkozzanak és eszközöket használjanak. Csak akkor motiválhatóak a nyelvtanulásra, ha megértik annak hasznosságát a maguk számára és ha azt is látják, hogy a még korlátozott nyelvtudásuk nem akadály.

Már tudják használni sok célra, például videónézésre és ezzel a világ megnyílik előttük (ugyanabban a témában százszor több angol nyelvű videó van, mint magyar).

Náluk szintén rendkívül fontos a csoportos tanulás, mert a kortársak véleménye, a velük való együttlét az első. Náluk is a legjobb az, ha minden tevékenységet a célnyelven folytatnak és például mindennapiakat is rendszeresen végeznek a nyelvtanulás során, például információkeresés a neten.

Látniuk kell, hogy az őket körülvevő világban mennyi haszna van a nyelvtudásnak. Ebben az életkorban már kialakulnak érdeklődési köreik, vannak kedvenc tantárgyaik, fontos, hogy ezekről idegen nyelven is tanulhassanak.

18 éves: elviekben B1 szinte vannak a mai 18 évesek, ami az alapfokú nyelvvizsgának felel meg.

Ha van idő még a nyelvvizsgára, akkor a tényleges nyelvtudás-fejlesztés mellett időt kell szánni a nyelvvizsgára felkészülésnek is. Ideális esetben ez a második egy rövid folyamat, mert nyugodtan akkor lehet elmenni nyelvvizsgázni, ha megvan a nyelvtudás és a nyelvvizsga-feladatokat csak át kell nézni.

Sokkal nehezebb történet az, amikor vki görcsösen a nyelvvizsgára készül, mert ott hosszú időre elveszik a nyelvtanulási kedv és átalakul egy szinte félelmetes akadálypályává.

Kulcs: a jó tanár, aki megtalálja a diáknak megfelelő tempót, lehetőleg 2-3 társával együtt, mert csak így gyakorolható a tényleges kommunikáció és a közhiedelemmel ellentétben az időt nem veszik el egymástól, mert egymástól is tanulnak. Nagy előny azonban a kortársakkal való tanulás hozta nagyobb tanulási kedv.

 

Fotó:pexels.com