Őszintén nőnek lenni
Negyven felé, vagy éppen már negyvenen túl az ember körülnéz. Megnézi, hogy hova ment el ez a sok év, kik veszik körül, kivel beszélget, kinek mondja el a gondolatait.
Negyven felé, vagy éppen már negyvenen túl az ember körülnéz. Megnézi, hogy hova ment el ez a sok év, kik veszik körül, kivel beszélget, kinek mondja el a gondolatait.
A legutóbbi beszélgetésünk a büntetésről és a jutalmazásról gondolatai dolgoznak bennem: büntetés, jutalmazás.
Királykisasszonnyal megvettük életünk első közös farmerdzsekijét. Neki picit lötyögős, nekem kicsit szűk, de tagadhatatlan, hogy kezdünk méretben összenőni. Én kíváncsian nézem, ahogy lassan maga mögött hagyja kislányságát, ő zokog majd’
“Azért nem keres senki, mert mindenkit csak kritizálsz! Nem veszed észre hogy senki nem akar veled lenni?” - azért egy ilyen mondat még egy harcedzett elvált, negyvenen túli, kamaszfiút nevelő