Időnként szörnyen viselkedek
A kegyelmi botránynak – legyen bármennyire dühítő és szomorú – egy pozitív hozadéka mindenképp van: ráirányította a közvélemény figyelmét arra, hogy a gyermekvédelmi rendszer nem működik.
„Te nem csináltál semmi rosszat! Te vagy az áldozat, ők pedig a bűnelkövetők!”
Lépten-nyomon belebotlok az UNICEF „Ne nézz félre!” kampányába, ami arra buzdít, hogy iskolai (vagy egyéb) bántalmazás észlelésekor ne maradjunk néma szemlélők.
Készülj fel, az életed múlik rajta, de közben lazulj el!
Ha az a típus lennék, akinek egy falat se megy le a torkán a szorongástól, akkor tulajdonképpen nem bánnám, hogy még csak az első gyerekem középiskolai központi felvételijén vagyunk túl.
Engedd el! A legszebb adventi ajándék tőlem, nekem
- Ha 2 munkás 2 nap alatt 2 gödröt ás ki, akkor 4 munkás 4 nap alatt hány gödröt tud kiásni? - Mi van? Nem figyeltem… - Elmondom még egyszer.
Tudod hogy néz ki a barnakőszén?
Mostanában igen sokat tűnődőm azon, vajon ki volt az a szadista őrült, aki kitalálta, hogy gyermekeinket az ivarérés éveiben tegyük ki életük első meghatározó teljesítményhelyzetének, a középiskolai felvételinek?
Ezt nem lehet, sőt nem szabad kibírni
Elindult a tanév. Nélkülem. Csaknem 10 év után kiléptem a közoktatásból.
Gyermeki tisztelet vagy félelem
„Ebben a gyerekben nincs semmi tekintélytisztelet!” A kamaszt nevelő szülők egyik legégetőbb problémáját idéztem.
Parentifikáció
Parentifikáció alatt azt értjük, amikor a családon belüli szerepek felborulnak, s a gyermek szülői szerepbe kerül vagy kényszerül. Normális esetben egészséges alá-fölérendeltségi viszony áll fenn szülők és gyermek között.
Nomofóbia
Tengerpart, naplemente. Gyermekeim hangosan kacagva ugrálnak a mólóról a vízbe, férjemmel, kéz a kézben, egy fa hűs árnyékából gyönyörködünk bennük.
Tanulás nyáron
Mélyen belém ivódott a tavalyi nyár, amikor egy-egy valamirevaló nap után sírva (üvöltve, fenyegetőzve, csapkodva) könyörgök a gyereknek (eredménytelenül), hogy írjon legalább egyetlen mondatot a napról, hogy aztán augusztus utolsó