Kamaszok és az ő szexuális orientációjuk

Egyszer egy leszbikus barátnőm megkért, hogy menjek el vele a Pride fesztivál záróbulijára. Először tiltakoztam, hisz semmi keresnivalóm egy ilyen buliban. Végül a barátnőm meggyőzött, hogy ugyan heteroszexualitásommal kisebbségben leszek, de ez senkit sem fog zavarni. Tényleg így történt. Feszélyezettségemnek egyedüli oka saját szorongásom volt. Salát Luca írása.

Kisebbségben lenni

Sosem fogom elfelejteni, milyen kiszolgáltatott, furcsa érzés kisebbségben lenni, még akkor is, ha ez a közösséget cseppet sem érdekli. Mert olyan előítéletekkel vagyok beoltva, amelyeket teljesen lebontani legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudok.

És ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül.

Társadalmunkban a kisebbséghez tartozni furcsa, feltűnő és néha ciki jellemző. Annak ellenére így van ez, hogy remélhetőleg a tolerancia egyre népszerű attitűddé válik szélesebb körökben. Amúgy utálom a tolerancia kifejezést.

Jó lenne ott tartani, hogy a szexuális orientáción nem lenne mit elfogadni.

Ma már hülyén hangzana büszkén állítani, hogy toleránsak vagyunk a balkezesekkel szemben. A nagynéném bal kezét még simán lekötözték, nálam már a szüleim elfogadták ezt a fogyatékosságot, bár apám még próbált pénzzel megvesztegetni.

Ma már a kézdominancia se nem jó, se nem rossz tulajdonság, hanem egy adottság.

Ha Dúró Dóra a balkezes királyfiról szóló könyvet darálta volna be, biztosan nem esett volna egymásnak az ország, hanem közösen jót röhögtünk volna az idiótaságán.

A nemi irányultság elfogadásában nem tartunk még itt, mi még büszkén a toleranciánkat hangoztatjuk. Talán a gyerekeinknél a nemiséggel összefüggő jellemzők elfogadása már nem jófejség kérdése lesz, hanem kábé egy annyira izgalmas kérdés, mint hogy a magas derekú farmer a menő vagy az oldalzsebes.

Kamaszok és az ő szexuális orientációjuk

Egyre több tizenéves suttogja el nekem néhány beszélgetés után szemlesütve, hogy szexuális orientációja eltér a többségétől. Ezek a fiatalok jellemzően zárkózottak, magányosak és nem szeretik önmagukat.

Az ok-okozati viszony nem egyértelmű.

Időnként azt gondolom, hogy másságuk titkolása miatt szorulnak perifériára. Máskor pedig azt, hogy egyéb személyiségjegyeik miatt nem találják a közös nevezőt kortársaikkal, de ezt legkönnyebben ők az eltérő nemi orientációval tudják magyarázni.

A kamaszkor legfőbb életfeladata a stabil identitás kialakítása. Ebbe nagyjából minden beletartozik, ami a „Ki vagyok én?” kérdésre választ ad. Külső és belső tulajdonságok hada, elköteleződés eszmék mellett, érdeklődési körök, hivatástudat, preferenciák, és többek között az is, hogy melyik nemhez vonzódunk.

A millió kérdésre hosszú, gyötrődős évek után kristályosodhat ki a válasz.

A kamaszaink érzelmi viharaikkal nem azért roncsolják az idegeinket, mert ez buli, hanem egyszerűen kimerültek és feszültek bonyolult életfeladataik abszolválása közepette.

Ebben a néhány évben rengeteg szerepet kipróbálnak, csak azért, hogy ezek nagy részét elvessék, míg megtalálják a nekik megfelelőket. Így van ez a nemi irányultság kialakulásával is.

A kamaszkor sajátos ambivalenciája, hogy izgalmas súlyos titkokat rejtegetni, elkülönülni a szürke tömegtől, másrészről ijesztő érzés kilógni a sorból.

A többségtől eltérő nemi orientáció felvállalásában ez a kettősség kézzelfogható.

Magányosság

Mindig megkérdezem az érintett fiataloktól (jellemzően lányoktól), hogy mikor és hogyan jöttek rá a többségtől eltérő nemi orientációjukra, illetve volt-e szerelmi, esetleg szexuális kapcsolatuk bárkivel.

Általában nem volt még kapcsolatuk, egyszerűen érzik, hogy a saját nemükhöz (is) vonzódnak. Sokszor a nemi orientáció kialakulását egy hosszadalmas fantáziajáték előzi meg, amiből fokozatosan kristályosodik ki a végleges elköteleződés valamelyik vagy mindkettő nem iránt.

Beszélgetéseink fókuszában majdnem minden esetben a magányosság áll.

Őket általában nem hozza lázba a plázázás, a divat, a tik-tok, és a tinisorozatok világában sem tájékozódnak túl jól. Ez lehet az egyik fő oka annak, hogy nehezebben alakítanak ki akár felszínes, akár mélyebb barátságokat.

Természetesen nem mindenki magányos, aki a saját neméhez vonzódik, csak hozzám nem azok jutnak el, akik rendben vannak. Mindig elmondom a hozzám forduló fiatalnak, hogy érintettségem hiánya, illetve fafejű generációm miatt kicsit sután viszonyulok a témához, ezért az ő segítségét kérem a keretek kialakításában. Tisztázzuk azokat a kifejezéseket, amelyek szerinte helyesek.

Megkérem, hogy jelezze, ha bántót vagy hülyeséget mondok. Felvállalom azt, hogy ő a témában a szakértő, ez jó esetben egyfajta kompetenciaérzést ad neki, én pedig biztonságban érzem magam.

Ebben a témában különösen érvényes, hogy csak arról beszélünk, amiről ő is szeretne.

Találkozásainkon ritkán kerül szóba a szexuális orientáció kérdése, általában arra szerződünk, hogy magányosságának okait feltárjuk, erőforrásait mobilizáljuk, a világról, illetve a magáról alkotott jellemzően negatív színezetű képet átalakítsuk egy pozitívabb és árnyaltabb struktúrába. Ehhez igyekszünk megtalálni a reális eszközöket és módszereket, illetve életcélokat.

A nemi orientációról akkor esik szó, ha ez közvetlenül kapcsolódik kitűzött céljainkhoz.

Fontos, hogy a kamasz érezze, hogy ez a téma nem probléma, nem kell rajta lovagolni, de szőnyeg alá söpörni sem, csak olyan szinten foglalkozni vele, amennyire ő szeretne, és amennyire ez befolyásolja aktuális jóllétét.

Magánügy

Ha valamelyik gyerekem bevallaná, hogy nemi irányultsága eltér a többségétől, igyekeznék anyaként is hasonló hozzáállással viszonyulni a témához, mint ahogy pszichológusként teszem.

Az, hogy a kamasz kibe szerelmes, teljes magánügye, amit feltétel nélküli tisztelet illet.

Nem attól sérül, hogy a saját neméhez vonzódik, hanem attól, ha ehhez a környezet bántóan viszonyul.

Kamaszunkért látszólag keveset tehetünk, de az a kevés valójában mindennél többet számít: ha alázattal és elfogadással, nem túllihegve, hanem hitelesen, sutaságunkat is felvállalva közelítünk bármilyen kényes vagy kevésbé kényes témához, akkor jó eséllyel előbb-utóbb minden rendben lesz. Ennél nem kell sokkalt több, hogy kamaszunkat átsegítsük ezen a forrongó időszakon, és kialakuljon a számára is szerethető stabil személyisége, aminek egy fontos, de nem egyetlen része a nemi orientáció.

Fotó:pexels.com