„Óh, te gyermek!”

Amióta Dúró Dóra ledarálta a Meseországot, mert az gyermekeink nemi identitását károsítja, kikívánkozik belőlem egy vallomás.  A nemi identitásom fejlődésének ártott az, hogy túl fiatalon, 15 évesen találkoztam Jókai Mór: Az arany ember című regényével. Salát Janka írása.

És végre egy magyar írónő, akinek feltűnt: talán nem ez a legszerencsésebb kötelező olvasmány 7. osztályban. Nem darált, még csak azt sem mondta, hogy nem jó regény, csak elmondta a véleményét, amikor a riporter kérdezte a kötelező olvasmányokról.

Érdekel bárkit is a nőalak életkora?

Tóth Krisztina a nőalakok ábrázolása miatt nem tartja szerencsésnek, hogy az identitáskrízis kellős közepén ezt a könyvet olvassák serdülőink. Érdekes, hogy még ő sem említette, hogy a nőalakok ábrázolása mellett a nőalakok életkora is problémás.

Az én kifogásom, hogy még csak nem is beszélhetünk nőalakokról, csak a felnőttek kénye-kedve szerint sodródó kislányokról.

Tímár Mihály a regény kezdetekor 34 éves. Ekkor kívánja meg, majd szeret bele a 13 éves Tímeába. Ekkor ismerkedik meg Noémival is, aki 14 éves – vagyis napjaink jogszabályai szerint legalább már elérte a beleegyezési korhatárt.

Valljuk meg, Jókai nagyon érzékletesen ír. Pszichológia szakon kötelező olvasmánnyá tenném! Olyan finom lélektani elemzéseket végez a regényben, hogy öröm olvasni. Talán épp érzékletessége miatt volt ijesztő számomra 15 éves koromban: gyönyörűen adja vissza az érett férfi gyötrő vágyát, ami a 13 éves gyermek szívgödrének masszírozásakor ébredt fel:

„Nézd, minő gyönyörű idomok! Ajk nem érintett ezeknél szebbeket soha. Ki tudná meg, ha megcsókolnád?”. – Tímár ellenáll a kísértésnek, majd nem sokkal később egy lakatlan szigetre vetődik, ahol megpillantja Noémit.

A kiskamasz leány sem hagyja hidegen a főhőst:

„Gyermekarc, gyermekidomok a kifejlődés korszakában, fehér ing és szoknya rajta, a felső szoknyájának szélét felfogva tartja, s abban valami gyümölcsöt hoz, amit éppen a fáról szedett. A zöld pagonyból előjövő alak olyan, mint egy idilli tünemény. Arcának finom incarnatja a fehér rózsa gyöngéd testszínét leste el, mikor komolyan néz, s a piros rózsáét veszi fel, mikor elpirul… valami rokonszenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz, és mentől tovább nézik, annál jobban megnyer.”

Tímár feleségül veszi Tímeát, a nászéjszakán azonban rádöbben, hogy a lány hálás neki, de nem szereti őt. A férfi rettentő csalódott, de becsületére legyen mondva, nem erőszakoskodik:

– Óh, te gyermek! – sóhajta Timár, felállva neje mellől. Timea is felállt. –

Nem, uram, én nem vagyok gyermek. Én tudom, hogy mi vagyok: önnek neje. Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá. Hűséges, engedelmes neje leszek önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy egész életem önnek van lekötve. Ön nekem uram. És én mindig tenni fogom azt, amit ön kíván, amit ön parancsol.”

Évekkel később a 40-hez közeledő férfi a 16 éves Noémivel lép szeretői viszonyba és találja meg az igaz szerelmet.

Jókai nem próbálja véka alá rejteni, hogy gyerekekről beszél,

következetesen „a gyermeknek” hívja egyik vagy másik lányt.

Bizalom a férfiakban kamasz lányként

15 évesen, a regény olvasásakor megrendült a bizalmam a férfiakban, azelőtt soha nem gondoltam úgy magamra, mint egy felnőtt férfi számára izgató szexuális lényre. Hónapokig kínos volt négyszemközt maradni a barátnőim 40 körüli apukáival, pedig igazán soha, semmiféle abúzus nem ért,

egyszerűen csak Jókai rávilágított, hogy 30-as 40-es férfiak is vonzódhatnak a korosztályomhoz.

Tudom, mázlista vagyok, hogy ez volt az első találkozásom a férfiúi nemmel. A barátnőm nem volt ilyen szerencsés. 14 évesen egy 30 éves férfi kezdett ki vele, hosszan tartó titkos románc alakult közöttük. A kislánynak imponált a helyzet, most mégis a traumáját próbálja feldolgozni. Jogilag a kapcsolat nem kifogásolható, a lány betöltötte 14. életévét, a férfi gáláns úriember volt, nem erőszakoskodott.

25 év telt el azóta, hogy én Az arany embert olvastam. Lehet, hogy napjaink serdülő lányainak már meg sem kottyan egy kislányok után ácsingózó regénybéli úriember, ennél sokkal durvább ingerek érik.

Mégis úgy érzem, történelmi kontextus ide vagy oda, Jókainak ezt az amúgy izgalmas regényét jobb lenne 4-5 évvel később megismerni.

A magam részéről úgy érzem, jó, ha lányaim tudják, hogy az aki középkorú férfiként szerelmet, szexet kínál vagy kér egy még le sem érettségizett lánytól, az bármily vonzónak tűnik is, nem lehet arany ember!

A kép forrása ITT.