A teljesen idegen elkövető nagyon ritka

Beszélnünk kell róla, rendszeresen, minden oldalról megvizsgálva, tényeket, vizsgálatokat, történeteket amelyek a nyilvánosság elé kerültek. Mert ez a téma az esetek nagytöbbségében nem derül ki, nem kap nyilvánosságot csak évekkel, évtizedekkel később.
És a többség még mindig nem érti: miért nem szólt, miért nem mondta el. Salát Janka írása.

Nagy port kavart a Csapda a neten című cseh dokumentumfilm, amelyben három, 12 éves lánynak maszkírozott színésznőt tíz nap alatt több mint 2500 online zaklató keresett fel ilyen-olyan szexuális ajánlatokkal. A filmet nem láttam, a leírás szerint azonban a középkorú vagy idősebb férfiak lazán online maszturbációba kezdenek, hízelegnek, követelőznek, zsarolnak, gyermek- vagy állatpornót küldenek, találkozót szerveznek a kislánynak hitt áldozataikkal. Ilyenkor körülnézek magam körül, és automatikusan merül fel a kérdés.

Hol vannak ezek a férfiak?

A teljesen idegen elkövető nagyon ritka.

A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények egy nagy része családon belül történik.

Munkám során sajnos találkozom édesanyákkal, akik a férj pártjára állnak, amikor lányuk zaklatásra panaszkodik. „Jaj, azt apád, nevelőapád nem úgy gondolta, te félreértetted!”. Rendőrségi nyomozásról is tudok, ami a „valami történhetett ugyan, de nincs kellő bizonyítékunk” konklúzióval végződött.

Vannak tanárok, edzők, papok, akik visszaélnek pozíciójukkal.

És vannak az online szexuális ragadozók. 2020-ban kiugróan sok gyermekpornográf tartalmat jelentettek a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság felé.

Fogalmak

A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény és a pedofília közé laikusként könnyű egyenlőségjelet tenni, holott nem minden pedofil zavarral élő ember válik bűnelkövetővé, és nem minden bűnelkövető pedofil.

Már a fogalom: pedofília sem egyértelmű. A DSM-5 (Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve) szerint a pedofília egy mentális betegség, a beteg szexuálisan vonzódik serdülőkor előtti gyermekekhez.

Ehhez képest a hebefília olyan személyekre utal, akik serdülők iránt éreznek vonzalmat, ezt nem sorolják a mentális betegségek közé. A WHO által is alkalmazott betegségek kategorizációja, a BNO-10 azonban a pedofíliába beleérti a korai serdülőkorban lévők iránti vonzalmat is.

Messze nem minden pedofil vagy hebefil lesz szexuális bűnelkövető.

A betegség, némi emberi érzéssel társulva szenvedést jelent a betegnek. A pedofilok nagy része – a becslések szerint háromnegyede – úgynevezett ego-disztóniás pedofil, ami azt jelenti, hogy morálisan saját maga is elfogadhatatlannak tartja a pedofíliát, és vágyait a külső valóságban soha nem éli ki, legfeljebb fantáziákban, rossz esetben (és ez már bűnelkövetés!) gyermekpornográf képek, videók használatával.

Ez az állapot bűntudattal, szorongással társul. Gyógyulásra csekély a remény, a terápia célja a kísértés feleletti kontroll gyakorlása lehet, illetve léteznek vágycsökkentő gyógyszeres kezelések. Egy 2005-ös német program szlogenje:

„Nem vagy felelős a vágyaidért, de felelős vagy a tetteidért. Rajtad is lehet segíteni! Ne legyen belőled bűnöző!”

A pedofil bűncselekményeket elkövetők közül messze nem mindenki küzd pedofil zavarral. Van, akit az izgat, hogy a gyermek kiszolgáltatott, hatalmat lehet fölötte gyakorolni, ráadásul zsarolhatósága és tudatlansága miatt a lebukás kockázata is kisebb. Cél a hatalomgyakorlás, a szex csak eszköz. Mindeközben vidáman élnek szexuális életet feleségükkel, szeretőikkel, prostituáltakkal.

Egy 2014-es online felmérés szerint a férfiak 10, a nők 4%-a mutatott valamiféle érdeklődést a gyermekekkel kapcsolatos szexualitás iránt, a férfiak 6, a nők 2%-a tartotta elképzelhetőnek, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen egy gyerekkel, ha biztosan nem bukik le.

A serdületlen gyermekek iránti vágy tabu, a serdülők szexualizálása azonban teljesen elfogadott

Végeztem egy kis Google-kutatást: míg a „child porn” keresőszavakra szerencsére nem kaptam képtalálatot, a „teen porn” keresőszóval már teljesen más a helyzet!

A számítógépem képernyőjén gyermekarcú, apró mellű lányok jelentek meg hatalmas férfi nemi szervekkel a különböző testnyílásaikban. Nem kellett titkos pedofil hálózatokhoz csatlakoznom, teljesen legálisan, ingyenesen dobott ki a gép gyerekpornónak tűnő képeket, videókat.

Ha erre van kereslet, sajnos azt kell feltételeznem, hogy igen sok felnőtt vonzódik éppen csak serdülő gyermekekhez.

Sajnos lányaink szexualizációja társadalmilag elfogadott jelenség, a popkultúrában, reklámokban, szépségversenyeken gyakran találkozunk erotikusan pózoló kislányokkal. Ha a Hintalovon Alapítvány nem hívja fel a figyelmet, simán elsiklik a figyelmünk afelett, hogy a Burda magazin „szexi” kivágású kislány felsőt reklámoz.

Talán sokan érzik azt, hogy műbalhé ezen rugózni, pedig a gyermekek szexualizációjára fel kellene kapni a fejünket! Amíg elfogadott, hogy 10-12 éves lányok pózolnak szexi pólókban, fürdőruhákban a címlapon, amíg el sem gondolkodunk azon,

miért gáz vígan dalolászni, hogy „ő még csak most tizennégy”, addig a serdülők iránt vonzódó férfiaknak még csak titkolni sem kell vonzódásukat. Ha szexi tizenévesekkel bombázzuk őket, akkor szexuálisan vonzódni fognak hozzájuk.

Elítéljük a pedofil bűnelkövetőt, ugyanakkor mi magunk tesszük ki lányainkat a szexualizáció veszélyének. Ha kiskamasz lányunk nagy problémája, hogy a műkörmös nem megfelelő színt kent fel, vagy szenved, mert 35 kilósan dagadt, akkor gyaníthatjuk, hogy a társadalmi méreteket öltött korai szexualizáció áldozata lett. Ez gátolhatja az egészséges énkép kialakítását, és negatív várakozásai lehetnek a későbbi szexualitással kapcsolatban is.

Fotó: Pinterest