Gyenge gimnáziumba vették fel a lányomat!

Lassan fél éve dübörög a tanév. Akiknek különösen izgalmas volt az elmúlt pár hónap azok az ötödikesek (akik felsősök lettek), a nyolcadikosok (akiknek ez az utolsó általános iskolás évül) és a gimisek (vagy a 9.-esek) akiknek elindult a középiskola.

Most azokról írunk, akik új suliban kezdték a gimnáziumot, tehát az „igazi” elsős gimisekről.

Akiknél- legyünk őszinték- simán előfordulhat, hogy rossz felvételi miatt olyan suliba kénytelenek járni, ami egyáltalán nem nekik való.

Az, hogy jó választás volt az adott gimnázium nem most derül ki, hanem néhány hét vagy hónap múlva. Amikor lezajlott az első dolgozat hullám, mindenki ismer mindenkit, a tanárok is bemutatkoztak már nemcsak olyan „nyílt napos” stílusban. Az új gimi első félévében kiderül, hogy a kamasz jól választott-e vagy sem. Figyelj oda a jelzéseire, hallgasd meg őt, ha panaszkodik.

A következőkben egy olvasói levélből idézünk:

Gyenge gimnáziumba vették fel a lányomat!

„Az történt, hogy a lányomat egy nagyon gyenge gimnáziumba vették fel. Ezt láttuk már egy-két hónap után is, de ennyi idő kellett ahhoz, hogy legyen “merszünk” kérdezni.

Az előzmények: jó tanuló volt az általánosban de a központi felvételi mindent lehúzott. Emiatt nagyon kevés ponttal csak egy közepes gimibe vették fel. Úgy voltunk vele, hogy talán szerencséje lesz és egy jó osztályközösségre talál. Nem ez történt. Az osztálytársak is rettenetesek és az oktatás is. Szándékosan nem írom le, hogy melyik gimiről van szó.

Az iskolában borzasztó a közösség, soha senki nem figyel az órákon és ez a tanárokat sem érdekli.

Ha ilyen gyenge a suli nem tudom, hogy mi lesz az érettségivel. Szeretné megcélozni az ELTE jogi karát. A nagy kérdés, hogy menjen vagy maradjon? Sokan azt javasolják (a tapasztaltabbak, a dörzsöltebbek), hogy ha tud tanulni ilyen környezetben, akkor maradjon a gyengébb gimiben! Sokkal könnyebben fog kitűnőre végezni, mint egy erős suliban. Az érettségi ugyanolyan lesz, tehát a pontjai épp úgy meglesznek. Miért akarna megszakadni egy erős gimiben, ha könnyebben is célba érhet?

Tudom szomorú, de igaz, hogy nem kérdezik meg, hol érettségiztél, csak azt, hogy hányasra. Maradna a gyenge suliban, ahol lazán kapna jobb jegyeket, és külön tanárnál tanulna keményen azokból a tárgyakból, amikből tovább akar tanulni az élete során.

Igen ám, de mi van akkor ha teljesen “lehúzza” őt ez a morál ami ebben a suliban van? Komolyan taktikázzunk már ebben a korban, hogy mi a jobb majd az érettséginél?”

Nehéz kérdés, hiszen a levél nemcsak arról ír, hogy az adott gimnáziumban a színvonal nem megfelelő (vagy legalábbis a levélíró kamasz gyerekének képességeihez mérten), hanem a közösség is „határeset”. Legalábbis nem építő, hanem inkább romboló.

Minden eset más és más, egy dologban viszont közös: ha a kamasz hetekig panaszkodik arra, hogy nem érzi jól magát a suliban és ezt meg tudja fogalmazni feléd, mi több érvei is vannak arra vonatkozólag, hogy miért nem szeret iskolába járni, miért nem jó a színvonal, akkor első lépésben beszélned kell az osztályfőnökkel. Ha a vele való beszélgetés meggyőzött abban amit a kamasz is állít, akkor iskolát kell váltani. Nem egy év múlva vagy majd érettségi előtt, hanem az első lehetőségnél azonnal.

Ami a legfontosabb ebből arról Tóth László írt az Anyaparának, aki az Apáczaiban tanít. ” Szerintem egy tehetséges gyereket hagyni elkallódni legalább olyan nagy hiba, mint egy kevésbé tehetségeset “betolni” egy erős gimibe.” 

Fotó: pexels.com