Szóvá tegyük a szemforgatást és a böfögést vagy nem

Tudjátok van az a pont, amikor az embernek kinyílik a bicska a zsebében. Amikor forgatja a szemét, vagy rángatja a vállát. Amikor direkt böfög, amikor egyik fülén be, a másikon ki állapotban leledzik vagy éppen elkezd nyafogni. Ezekre a reakciók kétfélék lehetnek. Az egyik aki figyelmen kívül hagyja, a másik viszont azonnal “ugrik” és odacsap a “verbál furkósbottal”, azaz felveszi a kesztyűt és visszaszól. Bábel-Szücs Szilvi írása.

Akkor most szóvá tegyük a szemforgatást és a böfögést vagy nem?

Nem kell országos piackutatást végeznem, hogy kiderüljön: a többség inkább az utolsó táborba tartozik. Miért?

Mert annyira idegesítőek ezek a magatartásformák, hogy anya legyen a talpán aki csöndben tud maradni. Pedig ezt kellene tennünk.

A fenti példák közül többet arra használ a kamasz, hogy felhívja magára a figyelmet.

Ezt ugyebár már kiskorban is ignoráltuk, azaz ha elkezdett hisztizni, hogy vedd meg a kinézett ajándékot, akkor teljesen természetes volt, hogy ezt nem teszed meg. (!)

Ha kamaszként mindenért nyafog, akkor azt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatod, mert legjobb tudomásunk szerint sincs olyan dolog, amiért nyafogni kell. Vagy van? Nincs.

Feltehetően azok a kamaszok, akik végignyafogták a kisgyermekkorukat és ez hatásos volt, azoknak nehezebb elmondani, hogy mostantól NO WAY. Pedig soha nem késő elkezdeni.

A többi – szemforgatás, böfögés, hangos éneklés, brutális zenehallgatás – pedig egy állapot. Ha ezeket nem veszed figyelembe, akkor sokkal kevésbé lesz hatékony (azaz nem “paprikázza fel a hangulatodat”) és a végén unalomba fullad. Abbamarad, hidd el.

Természetesen ehhez kell egy viszonylag szilárd és jó kamasz – anya kapcsolat. Hogy ne érezd azt, hogy az eddig tündéri kisfiad/kislányod elkezdett szivatni. Többek között ez alatt azt értjük, hogy

rengeteg pozitív visszajelzést kell kapnia tőled napi rendszerességgel (mert bármennyire nem látszik, egy kamasz folyamatosan „szeretetéhes”), aminek őszintének kell lennie.

Olyan dolgot is megdicsérhetsz, amire azt gondolod, hogy tudja, büszke vagy rá. Akkor is ki kell mondanod. Példa: nekem nagyon nagy örömet okoztál azzal, hogy láttam rajtad a szándékot. (Van-e szándék? Szándék van. – már énekli is és ezzel óriási labdát készül lecsapni, ha éppen humoros kedvében találod.)

Vagy: sokat tanultál erre a dolgozatra. Nem baj, hogy nem lett ötös, négyes, hármas (ide mindenki helyettesítse be a számot) de úgy gondolom, hogy te mindent beleadtál és ezt jó érzés volt látni. Gondolom neked is jó érzés ez, nem?

Ennek ellenére kétségtelen, hogy néha „elpattan egy húr” és visszaszólunk. Frappánsan, dühösen, bunkón vagy kíméletlenül nyugodtan…

Fotó:www.pexels.com