A középsuli választót azért találtuk ki, mert a kamaszokat nevelő anyák (szülők) egyik legnagyobb parája ez. Az más kérdés, hogy szerintünk nem kellene ennyit parázni ezen, de valamiért van egy ilyen kattanása a szülők többségének, hogy ezt a témát nagyon kell kontrollálni. Mi több: a kamasznak ki kell jelölni a tanulmányi útját, leginkább úgy, hogy

éveken keresztül szétstresszeljük azzal, hogy ha nem tanul majd jön a felvételi, ott aztán majd kiderül a sok nemtanulás, bulizgatás, iszogatás, vállrándítgatás, beszólogatás eredménye!

Mit szeretne a középsuli választó adni nektek, parázó anyukáknak?

A középsuli választó egy szubjektív, az olvasók által írt (az anyapara által szerkesztett) sorozat, amelynek az a célja, hogy emberközelivé varázsolja ezt a folyamatot. Amiket olvastok, azok hús-vér tapasztalatok, annak minden előnyével (tényleg megtörtént) és hátrányával (azzal a valakivel történt, ami nem általánosítható). Az olvasás alatt arra bíztatunk benneteket, hogy kapjátok el a hangulatot, olvassa el a kamasz „érdekelt” is (hiszen minden íráshoz a kamasz is hozzászólt) és együtt gondolkodjatok tovább a kérdésen.

Amiről biztosan nem fogunk beszélni az a felvételi ponthatárok, a jelentkezési statisztikák, az egyes sulikból a felsőoktatásba felvettek számáról, stb. Azért nem, mert erről szuper oldalak állnak a rendelkezésre, ilyen például az eduline vagy a felvi.

 

Az első részben a Városmajori Gimnáziumról, a Budai Ciszterci Szent Imre gimiről írunk.

1. Városmajori Gimnázium

„Amikor én felvételiztem öt éve, akkor a 7.évfolyamban két osztály indult az A és a B. Mindkettőbe nagyon magas pontszámmal vettek csak fel diákokat. Mi lettünk az ún. angolos osztály.”- meséli Edit (jelenleg 12.-es egy másik gimiben) a volt sulijáról. Kilencediktől indultak a C,D,E osztályok. Itt fizika, biológia és ének tantárgyak a kiemeltek.

A gimiről Edit azt mesélte, hogy nagyon „elit” suli. Az iskolában nagyon jó a légkör. A tanárok rendkívül felkészültek- mivel egy éve van más suliról is tapasztalata, ezért ez az állítása nagyon is objektívnak tűnt. A diákok is válogatottak, legalábbis az A és a B osztály mindenképpen. Nagyon jó tanulók, nagy a verseny és rengeteget kellett tanulnia. Nincs pihenés. Pár éve telt el úgy, hogy szinte csak a tanulással foglalkozott és kezdetben ezt kihívásnak érezte, hiszen olyan pályára készült amire pontosan tudta, hogy nagyon sokat kell tanulnia.

Ahogy teltek az évek egyre többször érezte azt, hogy ő kevés ehhez a sulihoz. A sok tanulás nem hozta meg a várt sikert. Többek között azért sem, mert itt minden tantárgyból jól kellett teljesíteni, nemcsak abból a kettőből, amiből majd számítanak a pontok.

Az osztályban sok kamasz könnyen vette az akadályokat, tehát nem mindenki érezte azt, hogy ez nehezen tartható ez a tempó. Edit harmadik elején érezte azt, hogy elég. Megbeszélte a szüleivel és iskolát váltott. Azt érezte, hogy egy „gyengébb” suliban sokkal kiegyensúlyozottabb lesz és csak arra a tantárgyra kell külön készülnie, ami majd számít. A számításai beváltak. Amíg a Városmajoriban már 9-diktől ment a stresszelés, hogy az érettségin mi lesz, úgy ebben a suliban csak 11. végén kezdenek az érettségiről beszélni.

OLVASTAD MÁR?  Bezzeg régen nem volt ennyi problémás gyerek!

A színvonal nem hasonlítható össze a Városmajorival, de Edit megnyugodott és a mai napig nem bánta meg, hogy váltott.

Anyapara gondolatai

A fentiekből nekünk az jött le, hogy olyan kamasz járjon ebbe a gimibe, aki szeret tanulni és bírja a gyűrődést. Találtunk is ilyen tanulót, a második részben ő mesél a Városmajoriról!

Nem érdemes belekényszeríteni a kamaszt egy erős gimnáziumi helyzetbe, mert előbb-utóbb beletörik a bicskája. Sajnos a többség ebben a helyzetben nem úgy tesz, mint Edit, aki átgondolta a helyzetét, megbeszélte a szüleivel és képes volt váltani. Képes volt „felülbírálni” saját korábbi döntését. (Ami nem mellesleg óriási dolog.) A többség végigstresszeli és szorongja ezt a négy évet és a „hajtós” anyapara csodálkozik, amikor a kamasz felnőtt korában őt okolja majd az elvesztegetett éveiért.

2. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium

Máté (17) a 4 évfolyamos gimnáziumában 11-es. Ez a suli alapvetően 8 osztályos gimnázium, de egy olyan osztályt indítanak minden évben ami 9-12 évfolyam. Matek-fizika-info szak a fél osztály, és nyelv a másik fele.

„Mivel tudtuk, hogy a matematika és az informatika érdekli őt és ezzel is akar később foglalkozni, olyan sulikat nézegettünk, ahol volt ilyen szakirány. Elsősorban ismerősöktől szereztük be az infókat.

Nekünk nagy útravaló volt Máté zseniális osztályfőnökének a tanácsa, aki azt mondta, hogy ne vigyük olyan iskolába, ahol csak egy „számadatot” csinálnak a gyerekből, vagyis csak az eredményeit nézik és állandóan versenyeztetik. Inkább helyezzünk hangsúlyt arra, hogy jó légkörű, hangulatú legyen a hely, ahová  hasonló értékrendű gyerekek járjanak, mint a miénk.”- meséli Máté anyukája.

OLVASTAD MÁR?  Bezzeg régen nem volt ennyi problémás gyerek!

„Kruchio Mária, aki az ország talán legjobb matek tanárja, nem mellesleg annak a bizottságnak a tagja, aki évről-évre összeállítja a felvételi matematika sort az országban. Szóval nagyon megbíztunk benne és hittünk neki. Jól tettük.”

– A kamasznak mennyi beleszólása volt a választásban? Mik voltak az érvei pro és kontra?-

„Szinte teljes mértékben rá bíztuk, hogy hova szeretne jelentkezni. Nekem is és édesapjának is azért voltak ötleteink. Ezek közül pár eleve kiesett, mert Máté nem érte el az ott megkívánt 4,5 feletti tanulmányi átlagot (4,2 volt). Aztán a bent maradó lehetőségek mindegyikre elment felvételizni (ez talán 4-5 suli volt, azért, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a helyzetről és saját magáról), de ő már ekkor tudta, hogy melyik iskolába menne legszívesebben.”

Máté anno összegyűjtötte az érveit is a suli mellet.

  • Itt van emelt matek és info, tehát könnyebben bejut a műszaki egyetemre,
  • mindenki szimpatikus volt neki a felvételiztetés során,
  • jól megközelíthető tömegközlekedéssel (ez azért fontos, mert napi 7-9 órát ülnek bent, kár lenne hosszú utazással elszúrni a napot).

„A sulit szereti és bejött neki, ugyan szerintem kevés az igazán kiemelkedő, jó tanár. Sok órán unatkozik, mert többre lenne képes, mint amit kap és haladhatnának gyorsabban az anyaggal. De örömmel megy be, jókedvű és jól érzi bent magát.”

A suli legnagyobb előnye a jó hangulat, a jó gyerekanyag, a folyamatos igény a fejlődésre a vezetőség által. Ebben az iskolában megpróbálják megvalósítani az elvet, hogy „az iskola a gyermekért van”.

„Ami átlagon felüli szerintem ebben a gimnáziumban, az a konfliktuskezelés. Nagyon alapos, többször átgondolt döntéseket hoznak a problémás esetekben.”

Anyapara gondolatai

Ha a kamasz tudja, hogy mit szeretne, milyen tantárgyból erős, jó képességű akkor olyan gimit kell találni, ahol folytathatja ezt az utat. Ha emellett a többi tantárgy nem kap kiemelt jelentőséget, akkor azzal az ég világon semmi baj nincs. A kamasz helyett semmiképpen ne döntsünk. Írja le, hogy miben jó, miben kevésbé, mit szeretne tanulni, mik a preferenciái!

Fotó:www.pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!