A nagy megvilágosulások akkor történnek, amikor nem számítunk rájuk. Luca indít egy sorozatot a mindennapok aprócska örömei címmel, amelynek az első részét olvashatjátok.
Én például pusztán hivatástudatból találtam rá az örök fiatalság és szépség garanciabiztos csodaszerére.
S mert jófej vagyok, a titkom megosztom veletek is.
A hétvégén az jutott eszembe, hogy ha már egyszer kiizzadtam magamból egy gyógypedagógusi diplomát, kutyakötelességem, hogy kislánykáimmal a tolerancia, együttérzés, segítő attitűd megalapozása jegyében elkiránduljunk a Láthatatlan Kiállításra. Bár az egyórás sötétben való botorkálás során többször felsejlett bennem, hogy nem a legmegfelelőbb időzítés egy ilyesfajta érzékenyítő tréningre elhurcolni két gyermeket akkor, amikor az egyik épp egy életkori normatív krízis melléktermékeként mindentől szorong ( főleg a sötétségtől), a másik pedig napok óta egy fosós vírussal vívja ádáz harcát.
De miután a vinnyogó szorongóst végiglökdöstem a kiállításon, a kis lábadozóval pedig több ízben átbotorkálva a vaksötét szobákon, mindig időben értük el a vécét, kiderült, hogy önmarcangoló gondolataim elhamarkodottak voltak.
A szimpatikus vak tárlatvezető férfi a sötétben való barangolás végén elmesélte, hogy ő hang alapján nagyjából meg tudja saccolni az illető foglalkozását. És lőn.
A férjemnek kedvesen elmondta, hogy egy magasan iskolázott, megbecsült pozícióban lévő, finom úriembert ismerhetett meg benne.
Velem nem volt ilyen kedves, viszont egy pillanatig sem hezitált. Miután kifejtette, hogy a külső báj lófaszt sem ér, ellenben mindennek az alapja a lelki szépség, magabiztosan közölte,
Te csakis egy MANÖKEN lehetsz!
Nesze neked közelgő klimax, táskás szemek, hullámzó narancsbőr, megereszkedő mellek! Kit érdekel?! Ezentúl gyógypedagógiai tudásomat ötvözöm a pszichológiával, s specializálódom a látássérült férfiak terápiás megsegítésére. Vakon bízom benne, hogy aki a hivatásának él, azé a lelki szépség örökre fiatal marad!
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!