Addig nem mertünk írni, amíg nincs kint mindenki…Addig csak azon gondolkodtunk, hogy mi lenne ha velünk történne ez…Hogy elengeded és a barlangban marad. Vagy nem engeded el sehova, nem megy sehova, itthon marad az k.élet!
Minden kamaszt kimentettek! Az indexen követtük az eseményeket és izgultunk értük. Hatvanszor végignéztük a rajzokat, a térképet…hogy mire gondolhatnak, hogy beszélgettek – e közben, hogy ne adjisten nevettek – e az elmúlt pár napban…
Baromi nehéz bármi is írni, mert annyira vigyázunk rájuk, de ilyenkor mindig csak az jár a fejünkben, hogy
basssza meg, csak ez ne történjen meg soha velünk.
Ámen.
Oszd meg a véleményed velünk!