Itt a nyár. Vakáció. Végtelen szabadidő. Kölkök indahouse. Vajon meddig tart, amíg a srácok az iskolai év végét kipihenik egy jó nagy semmittevéssel és az otthoni feladataik szándékos negligálásával? Nálunk ez a hirtelen jött szabadságban lubickolás általában két hét. És a többi? Drixler Imola írása.
Ez az idő mindig a következőkről szól: alvás bármeddig; lefekvés bármilyen későn; találkozni haverokkal orrvérzésig; zenélés, gitározás folyamatosan és ps-ezés korlátlanul, amíg le nem zsibbad az agyuk.
Két hét után ebből elegük lesz és utána lehet gondolkodni, hogy mit is kezdjen a gyerek a maradék 9 hét vakációval.
Nyaralás ebből 1-2 hét a szülővel. Tábor szintén 1-2 hét. Kenutábor és edzőtábor, ami nálunk minden évben napirenden van. Élvezik nagyon, még ha dögfáradtak is lesznek minden estére.
Még így is marad 5 hét szabadon.
Nagyobbaknál a nyári munka már befigyelhet. Nálunk az is 1-2 hét volt idáig.
Aztán egyszer elkezd unatkozni
Mert előbb- utóbb elkezd ennyi szabadidő mellett. A kérdés, hogy ilyenkor mi szülők mit tegyünk? Mivel teszünk jót a gyerekünknek? Ha hagyjuk őt parlagon vagy teletömjük az idejét programokkal?
Sok szülő az utolsó percig betáblázza a gyerek szünidejét mindenféle tevékenységekkel: művészeti tanfolyamok, nyári különórák, extra edzések.
Rengeteg remek program van és biztos, hogy minden gyerek talál a kedvére valót ezek közül, amiken szívesen vesz részt nyáron is. De jót teszünk-e, ha megszervezzük a kölök szabadidejét az utolsó percig?
Vajon hagyjuk-e a gyereket unatkozni?
Szakemberek szerint mindenképp. Lyn Fry londoni gyerekpszichológus szerint szülőként egyik feladatunk felkészíteni a gyerekeinket arra, hogy el tudják foglalni a helyüket majd a társadalomban.
„Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy képes vagy elfoglalni magad és megtalálni a szabadidődben azt a tevékenységet, ami boldogsággal tölt el. Ha a szülők töltik ki a gyermekük szabadidejét, akkor a gyerek soha nem fogja megtanulni ezt magától.” – mondja Fry.
Más pszichológusok is rámutatnak az unalom előnyeire. Az unalom létfontosságú a belső inger kifejlesztésében, ami aztán lehetővé teszi a valódi kreativitást.
És bár az unalomra való képességünk az internet rendkívül csábító jelenlétével csökkent, a szakemberek nem vitatják a semmittevés fontosságát.
Hogyan készítsük fel a gyereket a semmittevésre?
Fry azt javasolja, hogy a szülők üljenek le a gyerekeikkel – ha a gyerek legalább 4 éves már- és együttesen készítsenek egy listát azokról a tevékenységekről, amiket a gyerekek valószínűleg élveznének a szünidőben.
Ezek lehetnek olyan alapvető dolgok, mint kártyázás, könyvolvasás, biciklitúra. És legyenek a listán bonyolultabb ötleteket is, mint például egy díszes vacsora elkészítése, fotózás gyakorlása.
Aztán, ha a nyár folyamán a gyerek egyszer panaszkodik, hogy unatkozik, akkor kérd meg, hogy pillantson rá a listára. Nagy eséllyel talál rajta olyan dolgot, amire örömmel bólint.
„Unatkozni nem időpazarló dolog. Nincs semmi gond az unatkozással.
Nem bűn, ugye? Azt hiszem a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kell unatkozni annak érdekében, hogy motiválják magukat a dolgok megtételére. Unatkozni egy út az önállóság felé.” – mondja Fry.
Bogarászás?
Nálam a srácaim elég sokáig lekötötték magukat nyaranta a bogarászással
Mini Gerald Durrellek voltak. Kertben éltek, amikor otthon voltunk. Befőttes üvegeket és használaton kívüli szemöldökcsipeszeket kértek. Az üvegekbe leveleket, ágakat raktak, kilyukasztották a fedőket és mindenféle pókokat, bogarakat fogtak. Könyveket bújtak és tanulmányozták a dögöket ( én így hívtam az üveglakókat), majd pár nap múlva szabadon engedték őket.
Szeretnék így emlékezni: szabadon engedték őket.
Aztán kinőtték a bogarászós korszakukat a fiúk. Lett helyette sok más, de nyilván unatkoztak is sokszor.
Azt megfigyeltem, hogy az unatkozás mértéke és az éhség egyenesen arányos egymással. Nyáron mindig legyen tele a hűtő amit akár nyitogatni is lehet! Mindent felfalnak. Azzal is időt nyerünk, amíg esznek.
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!