A nyolcadikosok felvételije mindig nehezebb dió, mert nekik ez az egy dobásuk van, ellentétben a negyedik- vagy hatodikosokkal. Náluk egy rosszul sikerült felvételi alapvetően meghatározza a következő éveiket. Abban az esetben, ha valakinek jó jegyei vannak és elbaltázta elrontotta a felvételit még mindig nagyobb eséllyel felvételizik az adott gimnáziumba, mint akinek „valamiért” rossz jegyei vannak és még el is szúrta a felvételit.
A legjobb az lenne, ha a gyerek választhatna iskolát és nem az iskola gyereket
De jelenleg nem ez van, és jó sokáig nem is lesz ez. Viszont van pár dolog, amit érdemes decemberben átgondolni. Ilyen például a nulladik évfolyam lehetősége, amelynek több „értelmezése” is van. Valaki úgy gondolja, hogy a kamasz még nem eléggé érett arra, hogy elkezdje a gimit, ezért jó lesz neki még egy kicsit pihenni és “csak” nyelvet tanulni. Mások pedig azt gondolják, hogy ez a plusz év pont arra lesz jó, hogy
belehúzzon a kamasz és koncentrált, célirányos munkával megtanuljon egy nyelvet,
hogy később ezzel már ne kelljen foglalkoznia. Vagy legalábbis ne az elejéről kezdje mindig…
Ők azok a diákok, akik a kiválasztott iskolában az első évben minimum heti 11 órában idegen nyelvet tanulnak.
Mára a gimnáziumok többsége kialakított nulladik évfolyamot. Erről lásd ITT a részletes listát.
Minden suli egy kicsit más. Ha bizonytalanok vagytok, akár most is be lehet menni a kiválasztott iskolába és körülnézni, beszélni egy tanárral. Biztos, hogy nem fogják elutasítani ezt a szándékot!
Az előkészítő osztályokkal kapcsolatban sokaknak félelme az, hogy a nyelv mellett egy évig nem tanul semmit a gyerek. Az Anyapara által kiválasztott gimnázium rácáfol erre.
Most olyan iskolát mutatunk be, ahol van nulladik évfolyam de nem a hagyományos értelemben.
A Budapesti Osztrák Iskola nyelvi előkészítő osztályába általában „kétféle előéletű” diákok jelentkeznek: az egyik, aki az általános iskolában angolul tanult és szeretné felvenni a német nyelvet. A másik típus, aki bár tanult németet is az általánosban, és ezt a nyelvet szeretné még magasabb szinten elsajátítani.
A lényeg: az előkészítő osztályba nem kell németül tudni!
Aki angolos volt az általános iskolában, az angolból felvételizik és a kezdő németcsoportba kerül szeptemberben, aki tanult az általános iskolában németet, az németből írja a felvételijét és haladó szinten folytatja tovább a nyelvet.
A német és angol nyelvtudás szerint különböző csoportokba osztják a tanulókat. A német nyelvet heti húsz órában tanulják a nulladikosok, de emellett van matematika (3 órában), heti két magyaróra és természetesen a testnevelés.
„Komoly munka zajlik az előkészítő évfolyamban. Ezek a diákok az első idegen nyelvükből felvételiznek, és nagyon motiváltak abban, hogy a gimnáziumi képzés végére kiválóan megtanuljanak németül és emellett angolul is. Olyan diákunk még nem volt, akinek ez nem ment volna!
Amit talán kiemelnék a sok éves tapasztalatom alapján az az, hogy a diákok amellett, hogy óriási erőket mozgósítanak magukban a nyelvtanulásra, egy idő után sokkal nyitottabbá válnak. Itt arra gondolok, hogy ebben az iskolában nagyobb önállóságot kapnak egy feladat megoldásában, mint amit eddig tapasztaltak a magyar általános iskolákban.”- mondja egy “előkészítős” némettanár a suliból.
A nyílt napon beszélgettünk végzős diákokkal arról, hogy szerintük mi a jó ebben a suliban:
„Ami nagyon érdekes az az, hogy a tantárgyak összefüggenek egymással. Mondok egy példát: ha mondjuk angolból a passive részt tanuljuk, akkor németből is az a rész van napirenden. A biológia és a fizikánál is ami összefügg, azt egy időben tanuljuk. Én például így jobban meg tudom jegyezni a témákat.”
Ami pár éve még meglepett az az, hogy a suliban van wifi és lehet használni a mobilokat. Órán is! Ha mondjuk nem tudunk egy szót, akkor azt mondja a tanár, hogy nyugodtan nézzük meg a mobilon a szótárban vagy a neten.”
A cél az, hogy az első évfolyamba kerülve a diákok felvegyék a ritmust német nyelvből, hiszen utána már minden tantárgyat németül tanulnak. A tanárok elmondása szerint a sok éves tapasztalat az, hogy
minden diák fokozatosan felzárkózik az osztrák általános iskolából érkező, előtte nyolc évet németül tanuló osztálytársai mellé.
Ennek egyébként nincs más oka, mint az előkészítőben alkalmazott profi nyelvoktatási módszer. Az első évfolyamban két osztály indul, ahol vegyesen tanulnak az „előkészítős” és a „kis osztrákos” diákok. Itt még osztott csoportban tanulják a németet, tehát nem azonnal kerülnek a „mélyvízbe”.
A matek, a fizika és az angol tárgyak oktatása emelt szinten történik a gimnáziumban és a végzősök emelt szintű érettségit tesznek ezekből. A német nyelvből tett érettségi vizsga C1 típusú nyelvvizsgának felel meg. Az érettségi bizonyítványt egyébként mind Ausztriában, mind Magyarországon elfogadják.
Amit még fontos tudni, hogy az a kamasz, aki tanult németet, jelentkezhet azonnal első osztályba, de a felvételin a német nyelvi teszt mellett a matematikát is németül kell megírnia, ez nagy kihívást szokott jelenteni, a tapasztalatok szerint nagyon kevés diáknak sikerül. Sokkal jobb döntés, ha egy évet az előkészítőbe jár a diák.
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!