Bátran kérdezzetek a kamaszról és a szexuális nevelésről, remek tippeket adok nektek, laza, fesztelen és szókimondó stílusban. Meg ne kérdezzetek a kamaszaimról meg a szexről, mert zavarba jövök. Salát Luca írása.
A nyökögést azzal kezdeném, hogy gyerekeink szexuális nevelését nem kamaszkorban kell elkezdeni, és én milyen királyul csináltam, mert engedtem, hogy a fiaim már óvodás korukban a fiókban megtalált óvszerrel játszanak, cicipuncifütyi témában szókimondók voltunk, a kérdéseikre mindig a koruknak megfelelő őszinte választ adtuk és blablablaba…
Arról biztos nem mesélnék, hogy amikor 10-12 évesek lettek, akkor a szex eltűnt az életünkből. Mármint az enyémben megmaradt, és remélem, hogy az övékbe is idővel beköltözött, de ez már nem vált a családi bizalomhalmaz közös részévé.
Apával remek éjszakánk volt
Egyszer egy rendezvényen a szexuálpszichológus arról beszélt, mennyire fontos, hogy kamaszainkkal nyíltan beszéljünk erről a kényes témáról.
Egyetértően bólogattam egészen addig, amíg el nem kezdte példákkal illusztrálni mondandóját. Például milyen természetes gesztus reggel a konyhában a gyerekeinknek elmondani, hogy azért ragyogok, mert apával remek éjszakánk volt.
Vizualizáltam a fiaim arcát, amikor ezt a mondatot benyögöm a zabkása kevergetése között…
Aztán igyekeztem nem vizualizálni azt a jelenetet, amiben a szakember példaként egy anyáról beszél, aki fia gyűrött papírzsebkendőjét meglátva csak annyit kérdezett: „Ez örömzsepi vagy bánatzsepi?” Nincs nekem ezzel semmi bajom. Mármint van, de
tudom, hogy én vagyok a gáz, nem pedig az a család, ahol a testiség nincs tabusítva.
Ismerek egy családot, akiknél a közös pucérkodás megszokott jelenség
Emellett a menstruáció, a nemi szervek szőrösödési üteme, a sperma színe és állaga hétköznapi téma. Finnyázhatok kedvemre, de minden jel arra mutat, hogy
ennek a családnak a felnövekvő gyerekei képesek tartós és boldog párkapcsolatok kialakítására,
míg az enyémek itthon társasjátékoznak a nappalinkban az azonos nemű barátaikkal, és kábé olyan a viszonyuk a nőkhöz, mint az Agymenők elcseszett életű főhőseinek…
Az igazság nyilván az enyém, de a boldogság az Örömzsepis Fiúé meg a Spermakompatibilis Családé
Nekem és a gyerekeimnek pedig annyi jut intimitás fronton, hogy esténként a kanapén fetrengve röhögve nézzük, hogy Leonard megint megszívta Pennyvel, és Rajesh még mindig elektív mutizmussal küzd a nők társaságában….
A mi családunk
Bűnbakként nem tudok másokat előrángatni, csak a szüleimet, akik nem tanítottak meg, hogyan kell az intimitáshoz egészséges módon viszonyulni.
A transzgenerációs örökség elméletének tükrében pedig nem kérdés, hogy a saját gyerekeim életében én vagyok az, aki elcseszi az egészet. Anyukám szemérmes volt a végtelenségig,
a menstruációról először 12 évesen hallottam az osztálytársaimtól, 14 évesen a nagymamám vitt a nőgyógyászhoz egy furcsa hasfájás miatt, gondolom azért, mert anyukámnak ez kínos lett volna.
Apám épp az ellenkező módon volt mérgező jelenség, növekedésnek indult melleimet röhögve nézte, s kérdezte, nem kellene-e borogatni, hogy ne nőjenek túl nagyra. Később részletesen mesélt anyámmal való szexuális életéről, s amikor húgomék kisbabát terveztek, akkor az ovuláció előtt két nappal hívta a férjet, hogy most már ne maszturbáljon, mert nem lesz elég életképes spermája.
Nagyjából ekkor döntöttem el, hogy soha, semmilyen körülmények között nem fogom a gyerekeimet beavatni a szexuális életembe, és én is tiszteletben tartom az övéket.
Bár a saját fiaim szexuális életéről nem sokat tudok, de a hozzám forduló fiatalokéról annál többet
Úgy tűnik, a többségük szintén nem részesült őszinte felvilágosításban. A fiúk általában maguk mögött tudnak egy rakás szexuális kudarcot.
Szétszorongják magukat, mert azt gondolják, rajtuk kívül minden pasi istenkirály az ágyban, ettől aztán még bénábbak lesznek.
A lányok büszkék arra, hogy lefekszenek a srácokkal.
A szexuális együttléteiknek a célja azonban jellemzően nem az intimitás örömteli megélése, sokkal inkább a menő csajok kategóriájába való tartozás. Sokan pedig attól félnek, ha nem teszik meg, akkor a csávójuk lelép. Általában rettegnek a nemi betegségektől és a nem kívánt terhességtől. Életünkben Fiatalkorban a szex sokszor
inkább egy hatalmas para-halom, semmint a női és a férfiúi lét kiteljesedése.
A nagyobbik fiam most annyi idős, mint amennyi az apukája volt, amikor ő megszületett.
Ha beszélnék vele a szexről, akkor biztosan elmondanám neki, hogy…
…egy meggondolatlanságban fogant baba az élet legnagyobb ajándékává lényegülhet át…
…a szex nagyon menő cucc, de sok benne a kínos pillanat és ez így van rendjén…
…az ágyban néha ér hazudni, de ha az örömteli együttlét a cél, akkor érdemesebb magunkat adni…
…le lehet feküdni valakivel szeretetből, konfliktuskerülésből, elkeseredésből, énkép erősítés céljából, bosszúból, egy gyermek megfoganásának reményében, bármelyik motiváció rendben lehet, de azért a legjobb a szex kedvéért szexszelni…
…mint annyi más élethelyzetben, az intim életünkben is elkövetünk egy rakás hülyeséget, néha a következmények beláthatatlanok, de általában mégiscsak rendbe jön minden, ha vállaljuk a felelőséget, de merünk segítséget kérni, akkor jellemzően egyszerűbb módon…
…ha két ember nem leli kölcsönös örömét az intimitásban, bármilyen nagy is a szeretet közöttük, ez önmagában elég ok lehet arra, hogy szakítsanak…
… tilos lefeküdni olyannal, aki nem szeretne velünk lefeküdni, és tilos lefeküdni olyannal, akivel nem szeretnék lefeküdni, mert a nem kölcsönös vágyakból fakadó együttlét mindkét fél számára megalázó, frusztráló és személyiségromboló…
…az örömteli szex mindenkinek mást jelent és különböző fontosságú szerepet tölt be az életünkben, normákat előírni és ez alapján ítélkezni nem ér!
Ezt a sok okosságot szerintem sosem merem majd elmondani a srácaimnak. Ezért aztán, ha találkoztok velük, lécci, mondjátok el nekik, hogy az anyjuk üzeni…
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!