Az előző részekben ráébredtünk, hogy senki nem intézi el helyettünk a nyugdíjmegtakarításunkat, ahogy az orvos sem veszi be helyettünk a felírt gyógyszert és a tanár sem tanulja meg a matektételeket. Felmértük pénzügyi helyzetünket és számba vettük rövid, közép és hosszútávú terveinket. Kiss Mónika írása arról, hogy mielőtt a nyugdíjra és hosszú távú megtakarításokra gondolnánk, a jelent kell rendbe tennünk.
Ez a feladat két részre bontható
Első lépés: a mostani hiteleinket át kell vizsgálni, hogy megfelelnek –e a jelenlegi piaci viszonyoknak vagy túl drágák, felemészítik jövedelmünk jó részét. Ezt mindkét „hősünknek” meg kell tennie: ahogy az előző részben láttuk, Timi adósságrendező hitelt vesz fel, hogy kiváltsa magas kamatozású személyi és kölcsöneit.
Az interten talált több hitelkiváltással foglalkozó ingyenes tanácsadó oldalt. Néhány estés számolgatás után eldöntötte, hogy ez lesz az első lépés. Egy rövid futamidejű kölcsönnel rendezi a jelenleg fennálló tartozásait, még ha ez az új kölcsön ingatlanfedezetű is lesz.
Azért, hogy biztosabbnak érezze helyzetét, a kölcsön mellé biztosítást is köt, hisz egyedülálló anyaként bármikor kieshet a jövedelme.
Krisztáéknak nincs nehéz dolga, Kriszta nyugdíjas édesapja biztosítónál dolgozott és miután minden bankból kértek egy ajánlatot fix kamatozású forinthitelre, leül velük és együtt átnézik az ajánlatokat. Kis olvasgatás után számára is világos lett, hogy a jelenlegi nulla kamatszintről csak felfelé mozdulhatnak a havi törlesztőrészletek, ha a változó hitelkonstrukcióban maradnak.
Második lépés: mielőtt hosszabb távú megtakarításokra gondolnánk, egy 3-6 hónapra elegendő megélhetést biztosító összeget kell összegyűjteni és likvid, azaz bármikor elérhető megtakarítási formába helyezni. Mielőtt ezt elhatározták volna, Kriszta férje átnézte a kieső jövedelem céljára szolgáló biztosításokat, de nem vitte rá a szíve, hogy egy esetleg soha igénybe nem veendő biztosítást fizessen.
Ezért mostantól fizetése 15%-át az újonnan nyitott befektetési számlára teszi át és mivel most nincs jobb ötlete, egy pénzpiaci garantált alapot vásárol belőle.
Timi most a hiteltörlesztésre koncentrál, de minden hónapban 20 000 forintot leköt, amíg össze nem gyűlik 3 havi jövedelme.
Vészhelyzeti megtakarítással a magyar háztartások fele sem rendelkezik. Pedig a megtakarításnak három forrása lehet:
- elengedni olyan költségeket, amelyekről le tudunk mondani,
- ha egy megszokott költség kifut, azt nem visszaengedni a családi költségvetésbe,
- jó módszer az is, ha a kapott fizetésemelés egy nagyobb részét félretesszük vagy az éves bónuszt több részre osztjuk,
- sok családnál van olyan vagyontárgy, amelyet kisebb munka vagy átrendezés után egyszeri vagy folyamatos jövedelemtermelő eszközzé lehet átalakítani (lomokkal telezsúfolt kiadható garázs, jó minőségű, kinőtt gyerekruhák, játékok, közlekedési eszközök, érdektelenné vált gyűjtemény értékesítése, nyaraló használatának átgondolása, ingatlanportfolió átszervezése stb.)
Mind Krisztáék, mind Timi egy nagyon jó módszert választottak a vészhelyzeti megtakarítások megőrzésére: ha a folyószámlán maradnak ezek az összegek, azokat nagyobb eséllyel feléljük. Ezért érdemes lekötésben vagy garantált befektetési formában gondolkodni.
Csak ha a hitelügyeket és a vészhelyzeti tervet kipipáltuk, akkor kezdhetünk bele a közép és hosszútávú megtakarításokba.
Az első és legfontosabb a források kijelölése. A költségátrendezés, csökkentés mellett a bevételnövelés a másik adódó lehetőség.
Ezt Timi 18 hónappal elhalasztotta, akkorra fizeti majd vissza a korábbi fogyasztási hiteleit és gyűlik össze elég vésztartaléka, hogy máskor ne is kelljen ilyet felvennie. De már most gondolkodik rajta, hogy érdemes –e majd állást váltania, kicsit körülnéz a munkaerőpiacon, hogy mit kellene még tudnia ahhoz, hogy a fizetése emelkedjen. A jelenlegi terhelése mellett semmilyen tanfolyamba nem kezd, de készít magának egy LinkedIn profilt, olvasgatni és időnként posztolni kezd logisztika témakörben, hátha beesik valami.
Krisztáék esetében újra felmerül, hogy szabadidejében vállalkozna, így tudnak majd megtakarítani. Nagyon tart azonban a kudarctól, ezért ő is a nethez fordul. Gyorsan rátalál a kezdő kisvállalkozóknak szóló oldalakra és pár héten belül már az üzleti tervét egyeztetik a férjével. A szárazvirág üzlet valóban nagyon kockázatos (sok az olcsó műanyag helyettesítő) és műhelyt nem szeretnének építeni. Azonban ahogy beszélgetnek, Kriszta rájön, hogy már lennének is megrendelői, csak nem szárazvirágra, hanem idénydekorációkra. Tavaly többen kérdezték, hogy készítene –e nekik is karácsonyi asztaldíszt vagy kopogtatót. Innen indul el, kicsiben.
Nagyon fontos, hogy közép és hosszútávú megtakarításokhoz vagy fegyelem vagy jó szervezés szükséges.
Sokan, amint egy kis levegőhöz jutnak a hitelrendezés után vagy végre marad a hónap végén néhány tízezer forint, azt azonnal felélik, extra kiadásokkal. Ezek természetesen egy családban mindig jól megindokolhatók, de az eddigi folyamatot gyakorlatilag lenullázzák.
A legjobb megoldás ezeket a keletkező összegeket automatikusan a kívánt megtakarítási helyekre utalni (erről később lesz szó), így „rezsiként”jelentkeznek és nem költjük el őket.
Nagyon jó pszichológiai hatása van a hosszú távú befektetések adókedvezményének is, így nehezebben nyúlunk hozzá a megtakarításhoz.
A következő részben kiszámoljuk, hogy pontosan mennyit kell félretenni és beszélünk arról, hogy milyen megtakarítási formát érdemesválasztani a céloknak megfelelően.
Az eddig megtanultakhoz kapcsolódó linkek, oldalak:
Ha ennél többet szeretnél, napi szinten
A unit-linked biztosítások összehasonlítható költségei
Fotó:pxels.com
Oszd meg a véleményed velünk!