Új év, új tanulnivaló jön a sorozatunkban. Tavaly megismerkedtünk az öngondoskodási folyamat alapjaival és mindenkinek kockázatvállalási profiljának megfelelő hosszú távú befektetési formákat találtunk. Kiss Mónika ebben az évben is folytatja a negyvenes nőknek írt pénzügyi intelmeit. Az előző részt ITT olvashatjátok.
Kriszta már korán eldöntötte, nem lesz olyan intézmény, akiben ő megbízna, a saját útját akarja járni.
Decemberben kicsit csökkent a lelkesedése, amikor a pénzügyi sajtót böngészve látta, ha egy amerikai részvényindexbe fektetett volna, egy hónap alatt, 100 forintjából csak 80 maradt volna. „Persze az is igaz, tette hozzá, hogy ha 2017 elején vásároltam volna, akkor még mindig 110 forintom lenne a számlán. Ami pedig az elmúlt 10 évben zajlott, az maga volt a paradicsom, -gondolta- de kár, hogy lemaradtam róla!”
Lehet Kriszta, hogy
most a partvonalon állva úgy látod, hogy a tőzsde a könnyű meggazdagodás terepe.
Utólag ez gyakran látszik így. Valójában nincs olyan ember vagy gép, aki előre tudná jelezni a piaci mozgásokat, erről szól a hatékony piacok elméletének számtalan verziója (Erről ITT olvashatsz.)
A rendelkezésre álló összeg befektetésére a korábbiak mellett egy további lehetősége van: vásárolhat befektetési alapot is.
Kriszta jó diák és már üti is be a Google-ba az új fogalmat. Pillanatok alatt rájön, hogy a felmondott unit-linked biztosítása mögött álló alapok és a befektetési alapok sokban hasonlítanak. Az is kiderül, hogy a szomszéd által vásárolt ingatlanalap és Timiék pénzpiaci alapja is befektetési alap.
Világos, hogy az előző részben tárgyalt ETF-ek is közeli rokonok, ezek azonban napi szinten a tőzsdén is kereskedhetők, általánosságban alacsonyabb költségszintűek, mégsem ajánlhatók mindenkinek. A két termék összehasonlítását ITT találod.
A befektetési alap gyűjtőnév, értékpapír és ingatlanalapokat tartalmaz, melyeket a befektetési alapkezelők szakmai szövetségének, a BAMOSZ oldalán ITT részletesen is megismerhetsz. Az alapok a kisbefektetők pénzét gyűjtik össze és így nagy tömegben, költséghatékonyan kezelik az alap indulásakor meghatározott befektetési politika szerint.
Ha beteszed a pénzed, befektetési jegyeket kapsz, melyek képviselik az alapból a részed.
Nagy előny, hogy így kis összeggel is olyan portfolióhoz juthatsz, amelyben a kockázat az előző részben leírtnak megfelelően szétoszlik, diverzifikálódik.
A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók.
A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Egy alap kezelése lehet passzív, ilyenkor pontosan leképez pl. egy indexet vagy stratégiát vagy aktív, ekkor az alapkezelő célja a legmagasabb hozam elérése.
Az egyes alapokat a portfoliójuk eszköz-összetételének megfelelően kategóriákba kell sorolni, így a likviditási alapoktól, melyek a legalacsonyabb kockázatúak, a pénzpiaci és kötvény eljutunk a magas kockázatú részvény, árupiaci és származtatott alapokig.
Azt, hogy pontosan mit csinál az alap, amivel szemezel a KID nevű, az alaphoz tartozó dokumentumból ismerheted meg. Ez egy általában két oldalas leírás, amely tartalmazza, hogy 1-7-ig mennyire kockázatos az alap, mi a befektetési politikája, milyen volt a múltban a teljesítménye és ami nagyon fontos, hogy mennyi a TER mutatója, amely a költségeket tartalmazza.
Díjakat rengeteg formában levonhat az alapkezelő, figyelj erre, mielőtt a vásárlás gombra kattintanál, fuss egy kört, hogy világos legyen:
mennyi az éves költségszint, kell –e sikerdíjat fizetned, ha visszaváltod az alapot, kell –e extra költséget fizetned, mennyi időn belül juthatsz a befektetésedhez, létezik –e olyan kitétel, hogy a visszaváltást felfüggeszthetik, ha alapok alapját vennéd hányszor kell a költségeket megfizetned stb.
Az alapok a BEVA védelme alatt állnak és csak értékpapírszámlán tarthatóak,ugyanúgy ahogy a részvények vagy a kötvények.
Erről már beszéltünk, de a TBSZ és NYESZ előnyei erre a befektetési formára ugyanúgy vonatkoznak, tehát hosszú tartási idő esetén lehetnek adómentesek, ám az osztalékadót itt sem úszod meg.
Kriszta ekkor előredől a székben, pedig már félig aludni látszott: Na de melyiket válasszam? Igen, jól látod, megint ugyanoda jutottunk.
Senki nem fogja helyetted eldönteni ebben az esetben, hogy részvényt vagy kötvényt tarts és milyen arányban. Jöhet megint a portfoliószemlélet, illetve vannak vegyes alapok is, itt kiválaszthatod, hogy óvatos duhaj vagy esetleg több kockázatot vállalsz.
Ha ez továbbra sem szimpatikus, azok számára létrejött néhány speciális alapfajta, amelyek talán megkönnyítik a hosszú távú öngondoskodási folyamatot.
Az egyik típus a tőkevédett alap,itt, ahogy sejted Kriszta, a befektetett összeg nem sérülhet, cserébe viszont a megtermelt hozam jelentős részét levonja az alapkezelő a vállalt kockázatért cserébe. Az elmúlt 10 évben jelentek meg az abszolút hozamú alapok a magyar piacon:ezek az alapok a tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.
Na de ezekből is legalább 70 van a BAMOSZ oldalán!- kiált fel Kriszta és akkor a nemzetközi mezőnyt még meg sem néztem!
Van néhány támpont, Kriszta, a következő részben megnézzük, hogy mi segíthet a befektetési alapok közötti választásban.
Addig is ITT egy friss lista a magyar alapok hozamairól a tavalyi évben. Ha megnézed a hozamokat, tudnod kell, hogy a befektetési alapkezelők sem képesek csodára, ha esnek a piacok. A piaci hullámhegyek és völgyek természetes folyamatok, a gazdasági ciklusok kicsit előreszaladó indikátorai. Nincs olyan eszköz, legyen az részvény, alapanyag, deviza, aminek csak erősödni tudna az árfolyama. ITT pedig közérthető szakmai magyarázatot találsz a 2018-as teljesítményekhez.
Oszd meg a véleményed velünk!