Beledöglő válás után két kamaszgyerekkel egyedül az élet elég rögös. Nem látsz előre, nemhogy hónapokra, de még hetekre sem. Sebaj, lássunk előre napokra! Olvasónk M.Lili írta le őszintén az érzéseit. Ezekbe a napokba belefér: anya – üzemmód reggel; munkaerő – üzemmód napközben; háztartási alkalmazott – üzemmód munkaidő után (vásárlás, pakolás, vacsora, mosás, lecke, stb.) vegyesen az anya- üzemmóddal újra. Majd miután mindez elcsitul, jön az elem lemerült – üzemmód. Töltés – üzemmódba ájulás. Ez így megy hónapokig.
Mígnem egy nap a kölkök azt mondják:
– „Mama, ideje új üzemmódba kapcsolni! Foglalkozz végre magaddal!”
– Édes pofikáim, de hisz azt teszem most is!”
Persze, a kamaszt nem tudod átverni. És igazuk van. Belül Te is érzed, hogy nincs ez így jól és igenis hiányzik valaki. Első pillanatban
azt hiszed, egy férfi hiányzik. De nem! Nem a férfi hiányzik. A Nő hiányzik.
Hát akkor keressük meg! Ott volt mindig, most is ott kell, hogy legyen!
Első lépés: outfit változtatása. Semmi gond. Üzletbe be, gyönyörű tavaszi ruhácskák lógnak a vállfákon. Érzed a virágok illatát; látod magad a könnyű anyagban szellőtáncot lejtve szökellni, éhes férfiszemektől elborítva. Dúdolgatsz a próbafülkében, miközben levedled magadról a téli medveruhádat, felöltöd a tündérruhát és megfordulsz a tükör felé.
Valószínűleg a reflektorfény és az igénytelen, nyilván hibásan gyártott tükör – mert mi másért torzítana ennyire – sem segített a látvány feldolgozásában: nem volt szökellés. Nem volt tavasztündér. Egy lamantin volt.
Próbálkozol még egy mérettel nagyobb tündércuccal; más színben, más fazonnal…reménytelen.
Rettenetes megsemmisítő érzés. De nem szabad ilyen hamar feladni! Megígértem a srácoknak, hogy foglalkozom magammal. Jöjjön az outfit következő része! Gyártsunk a lamantin testből valami mást! Valami kisebbet, vékonyabbat, ha lehet.
Második lépés: irány a fittness – terem! Nem, spinning nem jöhet szóba! Szívroham, agyvérzés lenne a nyeregben… az nem szexi. Valami könnyedebb az elején: torna. Ez jó lesz! Cuki kis könnyű zsírégető torna. Kisujjból kirázom. Nem kapok levegőt, folyik a víz rólam, megfájdul a fejem, mindenki – még az 55 éves – kenguruként ugrál mosolyogva, talping sminkben.
Csak én döglök bele.
Vége az órának. Percekig pihegek és a tusoló alatt jó sokáig ázom, hogy eltűnjön az a furcsa érzés a szívem körül.
De elmosolyodom: jó lesz ez! Csak többször kell!
Harmadik lépés: kozmetika. Ez a legjobb része az outfit változtatásnak. Csak hátradőlök és egy kisimult bombanő fog felkelni az ágyról. Miközben lágy zenét hallgatok és semmit sem teszek. Imádom. A kozmetikus kérdésére, hogy gyantát végig szeretném-e, a válaszom egy magabiztos igen.
-Intimgyanta is? – nézz rám kacsintva. Sosem volt még, hát persze, hogy legyen és bólintok.
– Brazil?
– ???Persze, hadd szóljon! – ezt a mondatomat azt hiszem, nem gondoltam át alaposan.
És elkezdődött a nővé alakulásom legdurvább félórája. Kapaszkodtam erősen és a röhögést a szitkozódással keverve vártam, hogy kiszabaduljak abból a pokolból, amibe kergettem magam és rimánkodtam pár kupica pálinkáért. Azzal könnyebb lett volna. De, meg kell, hogy mondjam: megéri a brazil. Aki még nem próbálta, menjen és próbálja!
Hazaértem és minden aznapra előirányzott üzemmódot töröltem. Töltöttem egy pohár bort, beraktam egy jó kis jazzt, hátradőltem a díványon és végiggondoltam a napom. Élveztem minden percét! A lamantint is, a tornán agonizálót is, és a brazilt is! Sokat nevettem és rádöbbentem: ez is én vagyok. A nő is én vagyok. A nőt is meg kell etetnem. Mindig. Minden nap. A kölköknek is egy jóllakott anya kell, aki rendben van magával.
És a férfi is akkor jön. Mert jön. Ez tuti.
Ezennel elindítjuk az Anya újra nő lesz sorozatunkat, amelyben megpróbálunk a parázó anyaság mellett a NŐségre is fókuszálni. Olyan írásokat várunk, amelyben ez a központi téma. Írjatok bátran, minden írást elolvasunk és ha beleegyeztek, meg is jelentetjük! És ez még csak az első lépés az Anya újra nő lesz programunkban!
Ide küldhetitek a cikkeket: anyapara@anyapara.hu
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!