Minden szülőnél- még a legtudatosabb, leodafigyelőbb, legjobbfej, legeslegjobbmutternél is- eljön az a pillanat, amikor azt érzi, hogy totál bizonytalan. A legváratlanabb pillanatban tör rá az emberre. Reggel felkel és ezt érzi, vagy hajnalban felriad és ezzel gyötri magát reggelig…Azt látja, hogy az eddigi jól felépített kapcsolatán a kamasszal itt-ott rések, keletkeznek, amelyek kezdetben nem nagyok, de idővel azzá válhatnak. Szücs Szilvi írása.
Amikor úgy érzed, hogy valami nem stimmel
Keresed a kapaszkodót először nyilván magadban, hogy mi az, ami esetleg elkerülte a figyelmedet. Mi az, amit rosszul csinálsz.
Amikor elbizonytalanodsz.
Nem azért, mert rossz anya vagy (ez a szó, már eleve kizárt), és nem is azért, mert tudatlan (ezt pedig csak a külvilág súlykolja beléd). Egyszerűen annyi van, hogy bizonyos időközönként érdemes megállni és összegezni.
Ilyenkor jól jön egy gyors „lista” arról, hogy mit érdemes tenned, vagy éppen melyik rész az, amit erősítened kell a kamasszal való együttélés során.
Segítem őt, hogy az érzéseivel kezdjen valamit.
Ha látom, hogy mérges, csalódott, ideges, türelmetlen, akkor megértően közeledek hozzá. Elmondom neki amit látok „látom, hogy most mérges vagy” és biztosítom őt arról, hogy ilyen van és teljesen oké, ha valaki mérges vagy csalódott valamiben vagy valakiben. Ezután (nem közvetlenül) megkérdezhetem, hogy jól láttam-e és mit érzett, mit gondolt és mi történt. Ha nem szeretne beszélni róla, akkor nem nyaggatom, nem kérlelem, nem zsarolom őt. Hanem békén hagyom.
És ez így megy hosszú ideig. Egészen addig, amíg nem jelentkezik nálad azzal az igénnyel, hogy elmondaná mi történt…
Világos és egyszerű szabályokat hozok számára
Ha vannak szabályok, akkor tudja, hogy meddig mehet el. Ha tudja, hogy meddig mehet el, akkor az odáig vezető úton biztos, hogy nem lesznek konfliktusok.
Hiszen ezek mind abból adódnak, hogy nem egyértelműek a szabályok.
Ha átlépi ezeket, először mindig az okot kell tisztázni és ha számodra ez nem elfogadható, akkor visszaléphetsz a megállapodáshoz: miszerint ez volt a szabály, ebben állapodtunk meg.
Elismerem a hibáimat, bárkitől, bármilyen helyzetben bocsánatot tudok kérni
Ismerned kell magad annyira, hogy érezd meddig tart a saját határod. Mit bírsz, mennyit bírsz. Nőként, anyaként, társként, munkatársként, főnökként. Ha ismered magad ez nagyon látszik rajtad. Ezt a kamasz gyerek is látja. Ha ismered magad, akkor érzed, hogy az adott mondattal túl lőttél a célon vagy még belefér.
Ha túllőttél, akkor kérj bocsánatot.
Összefoglalva: ha a kamaszt megtanítod arra, hogy vannak jó és rossz érzések, amelyeket nem tud befolyásolni, viszont „elismerni”, hogy vannak érzései már óriási dolog. Ezeket az érzéseket ki lehet mondani, mi több: beszélgetni lehet róluk, hogy mi lehet az okuk. Milyen szükségletek nem elégülnek ki, vagy épp fordítva:
milyen szükségletek kielégülése után érzi azt a jó érzést. Kezdjétek a jó dolgokkal, úgy könnyebben megérthető ez az egész folyamat.
Ha szeretnéd a kamasszal kipróbálni a mediációt, mert úgy érzed, hogy segítségre van szükséged egy adott kérdésben ahhoz, hogy megállapodjatok, hogy élvezhetőbb legyen vele az élet, akkor írj a mediator@anyapara.hu emailcímre.
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!