Megtanulni tanulni

Tizennégy éves, hullámos hajú, fogszabályzós lány ül velem szemben. Az arcán itt – ott pattanás, de még gyönyörű feszes a bőre, a kezei puhák, finomak. A szeméből csillog a fiatalok derűje és ártatlansága. Szép lány, gondolom magamban, kár, hogy nem hiszi el magáról. Hanula Erika tanulás – módszertan tréner, írt arról, hogyan lehet megtanulni tanulni tanárként.

Az összeképen némiképp rontanak a szeme alatt húzódó mély karikák. Nehezen bírja a sulis év végi hajrát, a rengeteg tanulást és a kevés alvást.

Az angol magán nyelvtanára vagyok, és az év végi vizsgára készítem fel. Egyre másra kapkodom a fejem, hogy mennyire nem rendszerszerűen tanul, mennyire sokat magol (vagy legalábbis próbál magolni, de persze sok minden kihullik a fejéből). Mondok neki egy apró trükköt, hogyan tanulja majd legközelebb a szavakat. Nagyot néz,„Nahát, de jó, ezt így is lehet?!”. Gyanút fogok, hogy az iskolában a nyelvtanár nem ad fogódzót ahhoz hogyan tanuljanak a diákok.

Mondok neki még egy-két technikát, nem győz csodálkozni. Félrerakjuk az aznapi tanulást és csak módszereket, technikákat mutatok neki.

A következő héten boldog mosollyal az arcán jön órára és újságolja, milyen szuper lett a szódolgozata, pedig iszonyú sok szót kellett megtanulnia. Persze, örültem neki, de el is szorult a szívem.

Milyen kár, hogy egy (jó nevű) középiskolában a (nyelv)tanár nem tanít a diákoknak módszereket arra, hogyan tanuljanak.

Akkor elhatároztam, hogy a saját gyerekeimnek mindent megtanítok, hogy hatékonyan tudjanak tanulni.

Pár héttel később az éppen kamaszkorba lépett fiamnak egy összezörrenés alkalmával (aminek semmi köze nem volt a tanuláshoz) azt mondtam „Nem igaz, hogy nem érted, ha így csinálod, sokkal hatékonyabb leszel!” Mire ő: „Nem baj, ÉN tudom, hogy kell csinálni, NEKEM így jó lesz!” Puff neki.

Hiába van meg bennem minden jó szándék,

egy kamasz csak azért sem fogadja el a szülőjétől a tanulással kapcsolatos tanácsot,

mert neki a sajátútját kell kitaposnia. Még akkor is, ha az nehezebb. Hát erről ennyit, hogy majd én felvértezem a gyerekemet a hatékony tanuláshoz.

No, de mi az eredmény?

A kamasz nem kap fogódzót a tanároktól, az iskolától (tisztelet a kivételnek) arra vonatkozóan, hogy hogyan kéne tanulni, a szülőtől még akkor sem fogadja el, ha az épp segíteni tudna, magától meg persze nem fog utána járni. Tehát marad az órák hosszat görnyedés a könyv fölött, a „dolgozatra megtanulom, majd villámgyorsan elfelejtem”metódus, a vizsgák előtti pánikok és az egyre nagyobb iskolaundor.

Már évek óta tartok tanulásmódszertani tanfolyamokat az egészen kicsiktől kezdve a kamaszokon át a tanárokig, de az egyik kedvenc kurzusom a középiskolásoknak szóló. Pont a fent említettek miatt, azért, mert végre van valaki, aki tud is, akar is segíteni, és akitől el is fogadják az „okosságot”. Később aztán a saját bőrükön tapasztalják, milyen jó, ha nem csak ötletszerűen, hanem átgondoltan és jó technikákkal tanulnak.

Idén a tanév kezdete előtti utolsó hétvégén is lesz intenzív, egynapos kurzus kifejezetten a középiskolás vagy a középiskolát most kezdő korosztálynak. Ha érdekel, ITT olvashatsz a részletekről.

Fotó:pexels.com