A tanulás téma folyamatosan „kísért” minket. Miért nem tanulsz? Mi lesz így belőled? Én sem tanultam, látod, hogy mi lett. Ő kitűnő tanuló volt, látod, hogy mi lett. Én tanultam, azért lettem ez vagy az. Miért nem olvasol? De miért érdemes tanulni? Ismerős? Hát persze, hogy. Szücs Szilvi írása.
Mindenkit érint a tanulás – nem tanulás témája
Ha viszont mindenkit érint, akkor hol van az egyezményes „miért tanuljon a gyerek” leírás? Ajánlás. Valaki mondja már meg, hogy mit mondjak a kamasznak, amikor szeretném neki elmondani, hogy miért érdemes tanulni!
Mondjon valami olyat, amit eddig nem hallottam. Azért tanuljon, hogy jó legyen a felvételije? Ez legyen a legfontosabb célja? Ezt, hogy lehet „átvinni” a mindennapjain? És mi van akkor, ha nem lesz jó a felvételi? Hogy tudom ezt „egyénre szabni”?
A következő sorokat inkább magunknak írtuk, azzal a céllal, hogy mindenki gondoljon közben a kamasz gyerekére és az ő képességeire. Mert mindenkinek van valamilyen képessége, ami az övé.
Azért érdemes tanulnia egy kamasznak, hogy
megtudja mi az, amibe belepasszol az esze és mi az, amibe nem.
Ezt a frappáns megállapítást J.D.Salingertől kölcsönöztem, akinek a Zabhegyező című könyvét ötven év után újrafordították. Kamasznak és az anyjának is kötelező olvasmány.
Barna Imre fordítása zseniális. A vele készült interjút a konyves.blog.hu-n ITT olvashatjátok. Részlet az interjúból:
“Amikor annak idején az ember kamaszként ezt olvasta, akkor tudta, hogy a felnőttek szerint csúnya dolog megbukni, másrészt
az a diák, aki megbukott, ugyanakkor okos volt és sokat olvasott, jó fejnek számított. És a kettő együtt volt érvényes.”
Az akkori politikai helyzet nem engedhette meg azt a fordítást, amelyben a főszereplő otthagyja az iskolát és emellett ultra jó fej. Most viszont szabad a pálya és aki egy kicsit is szeretné megérteni a kamaszok lelkivilágának ezt a szeletét, annak ez kötelező olvasmány.
A fiúnak a felnőttek világával kapcsolatos ellenérzései szimbólikus dolgok, például a képmutatás, az egymásra nem figyelés. A könyv, amellett, hogy rendkívül vicces és nagyon jól lejön a kamasz szóhasználat (olyan, mintha veled beszélne a főszereplő) kimond olyan fontos, elemi erővel odacsapó gondolatokat, amelyeket érdemes leírni és kőbe vésni a mindennapjaink megéléséhez.
Miért érdemes tanulnia egy kamasznak?
„Ha egy kicsit is rászánod magad, előbb-utóbb segít majd kideríteni, hogy hányas vagy agyilag. Hogy mi az, amibe belepasszol az eszed, és mi az, amibe esetleg nem. És egy idő múlva azt is tudni fogod, hogy
miféle gondolatokkal ruházd fel az akármekkora eszedet. Ha másért nem, hát hogy ne sokat próbálkozz olyasmivel, ami idegen tőled, ami nem illik hozzád.
És szép lassan tudni fogod akkor, hogy hányas is vagy tehát, és mi áll jól a gondolkodásodnak.
…Azt ne hidd, hogy csak művelt és iskolázott ember adhat valami értékeset a világnak. Dehogy. Azt viszont állítom, hogy az a művelt és iskolázott ember, aki kiváló és tehetséges is – ami sajnos csak ritkán fordul elő, az sokkal, de sokkal értékesebb tanúságot tud tenni, mint az, aki csak kiváló és tehetséges.
Az ilyen emberek jóval világosabban szokták kifejezni magukat és általában szívügyük a végsőkig következetes gondolkodás. És ami a fő: tízből kilencük szerényebb, mint az iskolázatlan elme. Érted mit beszélek?”
Értitek mit beszél?
November 4-én 18 órától a tanulás és a mediációról beszélgetek mediátorként Gurin Eszterrel, aki coach és mediátor. Arról, amikor konfliktus alakul ki a tanulás vagy a továbbtanulás miatt a kamasz és a szülő között. Amikor napi feszültség téma a tanulás. Az esemény meghívóját ITT találjátok. Várunk benneteket!
Fotó:www.pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!