Miért nehéz beszélni a szexről kamaszainkkal?

Pár hete az egyik olvasónk tette fel azt a kérdést, mit gondolunk arról, hogy bár manapság a gyermekeinkkel egy modernebb, szabadabb elvű nevelést alkalmazunk, mint őseink, a mozifilmek egyre szókimondóbbak, a pornóipar virágzik, de közben nehezen beszélünk a gyerekeinkkel az élet legtermészetesebb dolgáról a testről és a szexről. Renner Kata írása.

Miért ilyen nehéz beszélni a szexről a kamaszainkkal?

Szüleink ahhoz a generációhoz tartoztak, akik évszázados „prüdériát követően” először tapasztalhattak meg bizonyos testi szabadságot. „Ne háborúzz, szeress” szlogen alatt megnyílt egy új út előttük. Azonban velük a mi nagyszüleink még nem beszéltek a szexről nyíltan és közvetlenül.

Hogy az ő szavaikkal éljek: nem volt való, nem volt divat.

A hatvanas években anyáink és apáink elkezdtek egy testileg lényegesen szabadabb életet élni, de tulajdonképpen információk és szavak nélkül. Emiatt aztán nekünk sem tudtak annyi szóbeli segítséget adni, mert egészen egyszerűen nem volt hozzá megfelelő mintájuk. Néhányan kaptunk felvilágosító könyveket, vagy a tini magazinok „intim oldalait” bújtuk kíváncsiságunkban, a fiúk pedig elrejtett szex újságokból vagy külföldi VHS kazettákból tájékozódtak.

Aztán jöttek az első szerelmek,  akik kapcsán lassan, fokozatosan ismerkedtünk a testi dolgokkal.

Ez talán akkoriban sem volt kifejezetten ideális, de a világ még lassabban működött és bizonyos tartalmak nem kerültek olyan gátlástalanul és cenzúrázatlanul a figyelmünkbe.

Mégis beszélgessünk!

Mert ma, miközben nem tudunk időben, megfelelő szavakkal és kellő nyíltsággal beszélni a kamaszokkal a szexről, elég rákattintani egy bármilyen kereső oldalon erre a szóra és válogatás nélkül érik el gyerekeink azokat a tartalmakat amelyeket még a lelkük nem képes befogadni vagy feldolgozni. Ez egy akkora ellentmondás, amely mellett nem mehetünk el szavak nélkül.

Ugyanúgy egy óvodásnak is lehet már erről a témáról a saját korának megfelelő szavakkal beszélni (például a kisbaba születése kapcsán), mint kisiskolás korban, majd ezt követően a kamasz korban. A testről,

Ráadásul a testi felvilágosítás mellett, (amit elég hamar megszereznek a külvilágból is) ugyanolyan fontos a szex lelki vonatkozásait is megbeszélni. Vagy legalábbis szóba hozni.

Magyrországon elérhető leginformatívabb oldal a yelon.hu, amelyről idézünk: „A „szexuális felvilágosítás” (beszélgetés) legfontosabb üzenetének éppen annak kellene lennie, hogy szabad a testről és a szexualitásról beszélni, fontos, hogy tudjuk, mi zajlik a másik testében, lelkében. Minden bizonnyal érdekli a fiúkat is a menstruáció, vagy a lányokat az erekció.

De az információnál sokkal fontosabb annak a megtapasztalása, hogy lehet testről és testiségről közösen beszélgetni.”

Van akivel könnyebben megy a beszélgetés, van akivel nehezebben. Vannak közlékenyebb gyerekek, érdeklődők, hamar kitárulkozók, de (akár ugyanabban a családban is) vannak zárkózottabbak, korábban és későbben érő típusok.

Szavaink

Ahhoz, hogy szexről beszéljünk a gyerekkel kellenek szavak is. Nem elég vörös arccal annyit mondani, hogy „hát AZ”.

Mert hát a szexről beszélni nem könnyű.

De szexről beszélni felnőttként sem könnyű. Az első lépés, hogy gondold át: te mersz-e, szoktál-e beszélni.

• Beszélgettek veled a szüleid annak idején? Közvetlen vagy? Mik az emlékeid?
• Szoktál és tudsz beszélgetni erről a legjobb barátoddal? Komolyan, a maga valójában, elpoénkodás nélkül, gátlások nélkül?
• Tudsz róla beszélni a pároddal, arról, hogy neked mi a jó? Arról is ha van, de nem jó köztetek, vagy arról is ha nincs esetleg?
• Ha most nincs is, régebben szeretted a szexet?
• Elfogadtad/elfogadod a tested, jóban voltál/vagy önmagaddal?

Ezek mind olyan kérdések amelyek a hétköznapi életedben nagyban befolyásolhatják azt, Te hogyan fogsz tudni gyermekeddel hitelesen beszélni majd a szexről. Igazad van, nem egyszerű. Azért sem, mert nem tanították meg nekünk hogyan kell.

Viszont nekünk valahogy el kell kezdenünk beszélni erről.

Fotó:pexels.com