Mindenkinek van egy sztorija a kilóiról. Mindenkinek. Annak is, aki világ életében azzal küzdött, hogy vékony és annak is, aki pont az ellenkezőjével. Az kétségtelen, hogy inkább az utóbbi ami többeket érint és ezer oka lehet annak, hogy miért. Kezdem magammal: én különböző intenzitással, de mindig aggódtam, aggódom a testsúlyom miatt. Szücs Szilvi írása.

És nem azért aggódom, hogy hány kiló vagyok mert a férjem (volt) vagy a párom (van) mondja

Hanem azért, mert amióta az eszemet tudom foglalkoztat ez a kérdés, nyilván nem véletlenül. Az ovira nem emlékszem, de az iskolában már tuti, hogy kérdezgettem a barátnőmet, hogy „szerinted kövér vagyok?” Ha most olvassa, biztos nevet. Visszaemlékezve egyébként volt rajtam némi felesleg, de ez maximum pár kiló lehetett. Ráadásul keményen sportoltam, úgyhogy ez inkább izom volt, de a kézilabdás lányok soha nem a filigrán testükről voltak híresek.

Az elmúlt 20-25 évről bevillan egy-két kép, amikor például állok a bérelt lakásom tükre előtt 20 évesen és nem jön rám a farmerem. Totál kétségbeesek, de innen snitt.

Vagy amikor a terhesség végén megkértem az akkor 80 éves nőgyógyászomat, hogy ha lehet ne mondja, hogy hány kiló vagyok, mert enm érdekel, írja be magának.

Igen, ő volt az, akiről már írtam, aki azt mondta egyszer egy ilyen alkalommal, hogy „a nők sokat szenvednek, de tovább élnek.”

Vagy éppen most, amikor jó pár évvel a válásom után kezdem visszaszedni a hirtelen leadott 8 kilót. De most már nem azt kérdezgetem a barátnőmtől, hogy „szerinted kövér vagyok”-mert tudom, hogy 170 centihez 59 kiló nem sok-, hanem azt, hogy ő nem tart-e attól, hogy a változókor környékén (nagyon a környékén, no para!) mindenki arról beszél, hogy

FELSZALADTAK a kilók, észre sem vettem, mindent ugyanúgy csinálok mint eddig és mégis…

Dr. Katona Renáta  a FEME szülész-nőgyógyász szakértője szerint, ha valakinek nem változott meg az életmódja jelentősen, és figyel arra, mit eszik, rendszeresen mozog, mégis

„indokolatlanul” jó pár kilóval növekedett a testsúlya pár hónap alatt, akkor mindenképpen fontos kivizsgálni, mi állhat a háttérben,

és megelőzni az esetlegesen kialakuló nőgyógyászati betegségeket. Objektív mérőszámként a testtömegindexet is használják a „normális testsúly” megállapítására, mégis jobb, ha szakemberhez fordulunk.

OLVASTAD MÁR?  Bezzeg régen nem volt ennyi problémás gyerek!

A doktornő elmagyarázta, milyen összefüggésben áll a túlsúly és a hormonok egyensúlyának elbillenése

A testben komplex folyamatok játszódnak le, így az elfogyasztott étel, a sport, az életvitelünk mind befolyásolják a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintjét is.

Például a gyors felszívódású szénhidrátok (fehér lisztből készült kenyér, rizs, krumpli stb.) növelik a testtömeget. A zsírszövet pedig ösztrogénraktárként működik, vagyis az elhízás következtében nőhet az ösztrogén szint.

Számos nőgyógyászati betegség hátterében pedig az áll, hogy a szervezetben az ösztrogén kerül túlsúlyba.

Akiknél ez az eset áll fenn, azok „érzékenyebbek” például a miómára, amely a méhizomzat jóindulatú daganata. „Bizonyos típusú mióma kezelhető az által is, hogy ellensúlyozzuk az ösztrogéndominanciát életmódbeli változással. Sporttal, a táplálkozási szokások megváltoztatásával. Ma már számos más egyéb módszer is létezik a mióma kezelésre, amelyek hatékonyak és javítanak a páciens életminőségén.”

Igen ám, de a túlzott sport és a túlzásba vitt diéta sem tesz jót a szervezetnek.

Fontos, hogy mennyi zsírpárna van rajtunk: az se jó, ha sok; de az sem, ha túl kevés: „Bizonyos élsportolóknál gyakori kísérő jelenség, hogy évekre megszűnik a menstruációjuk. A balett-táncosok esetében pedig nem ritkán hormonzavar is fellép. Mindez jól mutatja, mennyire bonyolult hormonális folyamatok játszódnak le a testben, ami az egész szervezetre kihatnak.”- mondja a doktornő.

OLVASTAD MÁR?  Bezzeg régen nem volt ennyi problémás gyerek!

Emellett fontos (amit sokszor tényleg elfelejtünk a nagy kalkulációnkba), hogy az életmód mellett, a genetikai adottságok is hajlamosítanak bennünket bizonyos hormon túlsúlyára. Vannak úgymond progeszteron dominanciájú nők, ők általában izmosak, magasak, szikárak, vékonyabbak; míg azok a nők, akiknél a szervezetükben az ösztrogén van túlsúlyban már „eleve” kerekdedebb női formával bírnak.

Sokszor írok a FEME-ről (ITT találod),  mert azt gondolom, hogy az edukáció(nk) nagyon fontos. Az Egyesület fő üzenete: „Önmagadért csak Te vagy felelős!” Ezért fontos, hogy legyen egy olyan közösség a nők számára, ahol valóban hiteles és naprakész információt kaphatnak. A FEME-szakértők tudásukat ennek a célnak szentelik; a nők bátran megoszthatják velük a történetüket, és feltehetik a kérdéseiket.

Fotó:pexels.com

Oszd meg a véleményed velünk!