Hol kezdődik a nők elleni erőszak? Hogy lehet erről közösen gondolkodni? Összetenni a puzzle-t, bátrabbnak lenni, témát felhozni, arra terelni a beszélgetést, megkérdezni a másikat, hogy mit gondol, erőt összeszedni és rákérdezni, hogy jól láttam-e… Szücs Szilvi írása.
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy megerőszakolnak egy nőt az utcán
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy évente 50 nő és gyerek hal meg családon belüli erőszak következtében. Erről lásd a részletes adatokat ITT.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon hetente majdnem EGY.
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy brutálisan megver valaki egy nőt, majd másnap úgy tesz, mintha mi sem történt volna.
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy leönti savval, majd bemegy rendelni a kórházba és mindenki azt mondja róla, hogy
ő milyen rendes ember, senkinek nem ártana!
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy ott a vak komondor és megbotlik.
A nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy a polgármester behúzza a munkatársnőt szobájába és orális szexre kényszeríti.
Ezekkel a történetekkel tele van a sajtó és biztos vagyok benne, hogy a többség elítéli ezeket az eseteket. Azt már kevesebben ítélik el, hogy miért probléma, ha egy világhírű teniszező beszól egy fiatal női versenyzőnek, hiszen most mi van abban?! Már az sem jó, ha bókolnak nekik? Azt is kevesen értik, hogy miért probléma, amikor Norbi azt mondja, hogy ha nem fogysz le szülés után, akkor elhagy a férjed.
Azért nem jó, ha a celebek (sic!) beszólnak a nőknek, mert ezzel mind mind megerősítik az erre fogékony emberekben azt, hogy a nőkkel tulajdonképpen bármit meglehet tenni.
Nem azért, mert ezt mondják szó szerint, hiszen ezt nem mondhatják a médiatörvény (sic!) miatt. Hanem azért, mert amit mondanak az épp elég arra, hogy az ember megerősítést kapjon, hogy amit gondol és tesz egy nővel, az teljesen oké. „Hiszen a Norbi is így gondolja!”
Mindezt óriási eléréssel (látni a TV-ben, hallani a rádióban, milliós követőtábor az interneten, kész is a médiamix) megtámogatva. Én mégis azt gondolom, hogy a nők elleni erőszak nem itt kezdődik…
A nők elleni erőszak sokkal korábban kezdődik
A nők elleni erőszak ott kezdődik, hogy
6 éves voltam, amikor a nevelőapám mellém feküdt és elkezdett csikizni, majd fogdosni.
10 éves voltam, amikor a táborban a gondnok a műhelyében benyúlt a bugyimba.
12 éves voltam, amikor a szomszéd utánam jött a liftbe.
12 éves voltam, amikor a nevelőapám megfenyegetett, hogy ha elmondom anyámnak ami történt, megöl.
13 éves voltam, amikor az apám (aki egy jól menő ügyvéd és nem mellesleg sikeres ex úszó) úgy megvert, hogy alig tudtam felállni.
A nők elleni erőszakkal együtt nőttünk fel
A Ne maradj csendben oldalon folyamatosan olvashatóak a történetek névvel vagy név nélkül. Ezeknek a történeteknek a közös nevezője az, hogy valóban megtörténtek. A történetek többsége ott ért véget, hogy ezek a nők felnőttek és megpróbálták elfelejteni a történteket.
Amiről pontosan tudjuk, hogy soha nem lehet elfelejteni. Ennél kisebb gyerekkori traumát sem tudunk elfelejteni.
„Nem az a trauma ami velem történik, hanem az, ami bennem történik ennek hatására.”- mondja Dr. Máté Gábor Az élet, meg minden podcastban.
Generáció, akinek most van kamasz gyereke – ezek vagyunk mi
A mi generációnk akiknek semmilyen segítség, lelki támasz, online elérhető SOS vonal, felvilágosult segítők, felvilágosított és érzékenyített szülők nem volt a környezetében. Ez, az a generáció, akiknek kamasz gyerekük van.
Ezek vagyunk mi. Még akkor is, ha személy szerint engem vagy téged nem érint a téma, mert nem veled történt, de veled is megtörténhetett volna. Vagy inkább így mondom: olvasva a korombeli nőkkel történteket, empatikus vagyok velük.
Itt vannak a kamasz gyerekek, akiknek beszélnünk kell arról, hogy mi történt velünk, mi történt velük, hiszen lehet, hogy ezzel segítünk rajtuk a legtöbbet. Ezzel a számunkra is nagyon nehezen kommunikálható témáról való beszélgetéssel lesz bizalmuk elmondani olyan dolgokat magukról, amit lehet, hogy enélkül nem mernének elmondani. Küldünk nekik egy számot, amit egy rap világsztár, Dave énekel.
Ő most az egyik legnagyobb király a korosztály számára. Ha ezt megmutatjátok, biztos, hogy nagyot néznek!
A tabusítás a lehető legrosszabb stratégia. Beszélni kell róla. Akár segítséggel, de beszélni kell. Emellett megérteni és elfogadni, hogy miért csak most mesélte el. Elmagyarázni, hogy miért van az, hogy eddig nem beszélt. Annyiban könnyebb dolgunk van, mint a szüleinknek (ha egyáltalán felmerült volna bennük, hogy beszélgessenek velünk a témáról), hogy elérhetőek ezek a filmek, videók, zeneszámok, amelyek bizonyítják, hogy a nők elleni erőszak nem ott kezdődik, hogy…
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!