Öngondoskodási sorozatunk előző részeiben kissé lemorzsolódott a mezőny. A nehezen megkeresett megtakarítások befektetésére Timiék megtalálták, amit maguknak megfelelőnek ítéltek. Sokan kötöttek nyugdíjcélú biztosítást vagy léptek be nyugdíjpénztárba: lassan elérünk a hosszú megtakarítási lehetőségek végére. Kiss Mónika írása.
A biztosítások és a nyugdíjpénztárak esetében egyértelműen delegáljuk a feladatot egy intézményre, ahol bízunk a szakértelemben, de cserében komoly éves költségszintet vállalunk fel. Alacsony kockázatvállalási hajlandósággal azt is láttuk, hogy ingyenes számlavezetés mellett tarthatunk lakossági állampapírt, akár inflációkövetőt is az Államkincstárnál, amely befektetés 5 év után adómentes.
Kriszta azonban úgy döntött, nem kér a portfoliókezelési költségekből és nem bízik az intézményekben,
a saját kezébe veszi a befektetések irányítását. Az előző részben leírtak alapján már azt is tudja, hogy értékpapírszámláját mely intézményeknél (bankok, brókercégek) nyithatja meg és tisztában van a TBSZ és a NYESZ közötti különbséggel is.
Kezdjük az egyszerűvel! Azt mindenképp el kell, hogy várja attól a terméktől, amit megvásárol, hogy:
- az adott termék és szolgáltató álljon piacfelügyeleti ellenőrzés alatt, legyen hely, ahol értékpapírját biztonságosan tárolhatja, majd likvid piac, ahol el is adhatja, miután megvette, az elszámolás legyen megkérdőjelezhetetlen az árfolyamokat és kereskedési szabályokat nyilvánosan és egyértelműen közöljék.
Ha ezt a két szabályt megfogadod, Kriszta, máris megúsztad az idei kriptodeviza bukást, jó pár befektetésként reklámozott pilótajátékot és eszedbe sem jut „bróker Marcsikra” bízni a pénzed, akiket egyébként itt is lefülelhetsz.
Azt is tudod, hogy a magasabb várható hozamhoz magasabb várható kockázat is tartozik,
ezért át kell gondolnod, hogy a Te vagyoni helyzeted és kockázatvállalási képességed mit enged meg.
Suba subához, guba gubához: ez a mondás sok szerelmes életét megkeserítette a világháború előtt, ahol az eltérő vagyoni osztályok közötti házasodást nem tartották szerencsésnek.
Befektetési horizontunkat ugyanígy meghatározza élethelyzetünk, pl . nem Krisztának való a derivatív kereskedés, hiszen sem szakmai tudása, sem magas kockázattűrő képessége, sem ideje nincs hozzá.
A hiedelem, amivel le kell számolnunk, hogy megfelelő idő és szakértelem ráfordításával az árfolyamok rövid távon előrejelezhetőek. Nem.
Lehet kisebb-nagyobb arányban szerencséd, de a random walk elméletet azaz, hogy az árfolyamok véletlen bolyongást követnek rövid távon, nem sikerült megcáfolni. Akkor hogy lehet, hogy erre egy egész iparág épült? szisszen fel Kriszta.
A lényeg a hosszú táv.
A tőzsde egyfajta szelep a gazdaságban, az ott zajló mozgások bár rövid távon sokszor értelmezhetetlenek, hosszú távon a reálgazdasági értékteremtés leképezései. Pl. a McDonald’s részvény árfolyamemelkedésében és osztalékában ott van a vállalat nettó eredménye, az újonnan nyitott éttermek, a házhozszállítási stratégia nemzetközi sikere, a kiszámítható működés, a jövőbe vetett pozitív eredményvárakozások stb.
Ez nagyon költői, mondja Kriszta, de akkor inkább veszek még egy lakást hitelre és az albérleti díjból eleinte azt fizetem vissza, aztán enyém lesz a hozam.
Rendben, Kriszta, ez is felmerül, amikor a jövődről gondolkodunk, de gondolj bele, ha már két lakásod lesz és hirtelen ingatlanadót vetnek ki rád vagy az ingatlanpiac valamiért zuhanni kezd esetleg a bérleti díj csökken, akkor mivel egyensúlyozol majd tovább?
Gondolj arra is, hogy ott sem tiszta nyereségről van szó, hiszen a felújítási, biztosítási, üresen állási költségek jelentősek lehetnek és nem tudsz részösszeghez hozzáférni a befektetésedből.
Érdemes tehát egyrészt megversenyeztetned ezt a várt hozamot és kockázatot a tőzsdén elérhető kockázat-hozam párossal, (erről itt sokat tanulhatsz másrészt végiggondolnod, hogy jó lehet olyan eszközöket vásárolnod, amelyek ára negatívan korrelál. Már megint itt van a jó öreg „ne tarts minden tojást egy kosárban” tanács.
A vállalkozás, a műkincs, az arany, az ingatlan, a tőzsde: részvények, kötvények, mind szóba kell, hogy jöjjenek. Sokkal jobbat, mint a hatékony portfolióelmélet az elmúlt 30 évben nem tudtunk kitalálni. Ez azt mondja ki, hogy egy megfelelően szétosztott (diverzifikált) befektetési portfólióval kedvezőbb hozam és kockázat arányt érhetünk el.
Minél több, minél kevésbé hasonló eszközt teszünk a portfólióba, annál kisebb lehet a teljes kockázatunk. A szétosztást úgy kell elképzelnünk, hogy minél nagyobb a vagyon , annál fontosabb, hogy több szempont szerint gondolkodjunk.Így diverzifikálunk: eszközosztályok között (pl. részvény vagy kötvény), földrajzi régiók, kis vagy nagy kapitalizációjú cégek, feltörekvő és fejlett régiók, devizák és még sok szempont szerint.
A portfolióépítés ugyanolyan szakma, mint a fogtechnikus vagy a logisztikai ügyintéző.
Nagyon jó könyvek állnak rendelkezésre, ahol gyorsan tanulhatsz róla, de ha nagyobb összeg áll rendelkezésre, akkor meg tudod keresni a hazai privátbankárokat is.
Ha ez nem opció, mert se időd, se kedved a tanuláshoz, de elég pénzed sincs egy privátbanki szolgáltatáshoz akkor vázold fel portfoliódat (pl. 70% kötvényt fogok tartani és 30% részvényt, annak a fele európai, a fele amerikai vagy itt találsz néhány klasszikus mintát.
Itt is találsz pl. késztermékeket, modellportfoliókat, amelyeket alacsony költséggel megvásárolhatsz. Hasonló módon elérhetők a legfontosabb részvény és kötvénypiaci indexek is tőzsdén kereskedett alap formájában, sőt, párat ezek közül már forintban is megvásárolhatsz a BÉT-en. Ettől eltérő megoldás, ha befektetési alapot vásárolsz, erről a következő részben lesz szó.
Arról, hogy hogyan tudod kiválasztani, hogy melyik tőzsdén kereskedett alap lesz jó Krisztának és esetleg Neked is, az új évben beszélünk majd. Jó pihenést, boldog ünnepeket mindenkinek!
Fotó:pexels.com
Oszd meg a véleményed velünk!