Testbeszéd, ami meghatározhatja a kamasz sorsát

Most amikor olvasod ezt a bejegyzést és éppen nem egyedül ülsz otthon vagy a munkahelyeden, hanem emberek vesznek körül, pillants fel egy percre és nézz körül. Hogyan ülnek az emberek, hogyan magyaráznak egymásnak? Karba tett kéz? Görnyedt hát, tenyérrel átfont nyak? Milyen a testbeszédük?

Kamasz gyerekek esetében általában addig jutunk, hogy húzd ki magad, vagy ne állj ilyen görbén. Mi lenne, ha már ebben a korban is figyelnénk arra, mi több: megtanítanánk arra, hogy a testbeszéd legalább olyan fontos, mint az, amit ténylegesen kimondunk.

Vissza tudsz emlékezni, hogy a fiad/lányod milyen testtartásban magyarázott neked ma reggel? Hogy szokott ülni az asztalnál? És te? Hogy ülsz éppen?

Testbeszéd, ami meghatározhatja a kamasz sorsát

Elképesztő ítéletek születnek kizárólag abból, hogy milyen az ember testbeszéde. Egy személy (kamasz vagy felnőtt) sorsát gyökeresen megváltoztathatja az, hogy milyen a testnyelve.  Az amerikai Amy Cuddy, aki a testnyelv egyik legnagyobb szakértője és kutatója a világon azt állítja- a TED fennállásának egyik legsikeresebb előadásán, amit ITT nézhetsz meg-, hogy

a testnyelvünk kihat a gondolatainkra és az érzéseinkre is.

Amy, aki egyébként szociálpszichológus és a Harvardon tanít az egyik legkeményebb üzleti iskolában.

A legjobb hír az egészben az, hogy ez bizony tanulható. Mi több: ha te sem vagy profi ebben, és lássuk be, a többség így van ezzel, akkor közösen is megtanulhatjátok!

Mit csinálsz amikor örülsz valaminek vagy amikor megnyertél egy versenyt? Felemeled a két kezed, széttárod V alakban és az álladat kissé megemeled.

Mit csinálsz, amikor valamit nagyon jól elvégeztél és elégedetten leülsz? Hát, biztos, hogy nem összegörnyedve nézed a világot.

Mi történik ezzel szemben, amikor gyengének érezzük magunkat? Épp az ellenkezője: összezárjuk magunkat, kicsire összehúzódunk.

“Vannak olyan tanulók, akik belépnek a terembe és azonnal rájuk irányul a figyelem, nagy elánnal jönnek, kinyílva. És vannak, akik gyakorlatilag összeroppanva érkeznek az iskolába és lépnek be az osztályterembe.” Azt mondja Amy, hogy ez nagyon korrelál (tehát összefügg) azzal, hogy fiú vagy lány az illető.

„Igen, a lányok között többen, inkább összeesve érkeznek. Emellett a teljesítménnyel is nagyon komolyan összefügg az, hogy ki- milyen testnyelvvel éli az életét.”

De aki eddig totál befelé forduló volt, az hogyan lehetne mostantól nyitott?

Amy és munkatársa Dana Carny a Berkley-ről azt kutatták, hogy vajon lehet-e addig tanulni ezt a nyitottságot, amíg bele nem jön az ember? Kétségtelen, hogy elsőre nagyon tettetettnek tűnik, hiszen aki eddig totál befelé forduló volt, az hogyan lehetne mostantól nyitott? Azért mert széttárja a kezét? Nem. Ne csak addig tettessék, amíg nem sikerül, hanem addig tettessék, amíg azzá nem válnak.

Konfiguráld át az agyad arra, hogy képes legyél a legjobb helyzetet kihozni. Ez könnyen hangzik és kicsit ezoterikus, de itt egy gyakorlati tanács: próbáld ki a hatalmi pózolást.

(Emlékszel, ugye: széttárt karok, laza ülő helyzet, állak kicsit fent, stb.) Csak a testünkre, magányra és két percre van szükség és jelentősen megváltoztatják az életünk kimenetelét.

A non verbális (azaz nem beszélt, hanem mutatott) jeleink vezérlik azt, hogy mások mit gondolnak rólunk.

Amy-ék kérdése az volt, hogy ezek a jelek irányíthatják- e azt ahogy magunkról gondolkodunk és magunkkal kapcsolatban érzünk? A kutatásaik alapján azt állítják, hogy igen.

Példa: ha egy ceruzát a szádba teszel, akkor automatikusan mosolyogni fogsz és ezáltal “mosolyogva” érzed magad. Próbáld ki!

A második kérdésük ezután ez lett: ha tudjuk, hogy az elménk befolyásolja a testünket, akkor igaz-e az, hogy a testünk is befolyásolja az elménket?

Megjegyzés: mi jellemzi a hatalommal bírókat (itt most ne gondolj politikai hatalomra, hanem a mindennapi életre)? Magabiztosabbak és optimistábbak, mint az átlag. Érzik a hatalmat és emiatt nagyobb arányban nyernek is, annak ellenére, hogy többet kockáztatnak. Vagy éppen ezért? És akkor itt jön a csavar: azt mutatták ki, hogy a fentiek mellett

sokkal jobban reagálnak a stresszre, sokkal lazábbak.

Hormonok nyelvére lefordítva: magasabb tesztoszteron hormon+ alacsonyabb kortizon hormon, ami a stresszért felel.

A kétperces szabály, ami ebből az egész okfejtésből következik:

amely egy iskolai felelésnél, egy fellépésnél vagy akár egy ebédnél történő beszélgetés kapcsán is alkalmazható. Semmi köze a beszédhez. Csak ahhoz van köze ahogy mondod és amit csinálsz közben. Próbáld ki a „hatalmi pózolást”.

Mondd el a kamasz gyerekednek, hogy mennyire fontos a testbeszéd. Próbálja ki a „hatalmi pózolást”. Csak a testére, magányra és két percre van szüksége ahhoz, hogy akár jelentősen megváltoztassa az élete kimenetelét.

Fotó:pexels.com